A balatoni borrégió nem
kevesebb, mint hat borvidéket számlál. Ide tartozik a Balaton melléke, mely
integrálja a zalai lankákat is, a Balatonfelvidék, Badacsony, Balatonfüred-Csopak,
valamint a Balaton déli partján fekvő Balatonboglári borvidék. Nincs a Balaton
mellett, de e régió része a különösen ásványos, vulkanikus borokat adó legkisebb
magyar borvidék, a Somlói.
A déli parton nincsenek
kihűlt vulkánok, de a talaj elég változatos ahhoz, hogy itt is készüljenek
emlékezetes dűlőszelektált borok. E borvidék kapcsán a borkedvelő közönség eddig
leginkább a két Légli, Ottó és Géza nevét ismerhette meg Garamvári Vencelé és Konyári
Jánosé mellett, akik mélyebbre ástak, talán jegyzik a Bujdosó pincét, a Pócz
pincét s az Öregbaglas pincészetet is. Jómagam, aki azért igyekszem rajta
tartani az ujjamat a magyar borélet pulzusán, felkaptam a fejem, amikor a
Tulipán borozó következő programjaként egy általam nem egyszerűen nem ismert,
de még csak említés szintjén sem hallott pincészet kóstolóját hirdette meg a
tulajdonos, Schmak András.
Annál nagyobb volt az
elképedésem hallgatván a Kristinus pincészet képviselőjét, Stettner Jánost
és
kóstolván a boraikat. Egy tőkeerős, igen jó borokat készítő, 52 hektáros birtokról
van szó, ahol a pincészetet kiegészíti egy 10 szobás dizájnhotel és egy, a
gasztronómia csúcsainak meghódítását célul kitűző ínyenc étterem is.
A kéthelyi birtok
tulajdonosa Kristinus Wolfgang, aki kivásárolta a pincészetet alapító Ax családot
a vállalkozásból és nevére vette azt. A címkéken a Balaton látható „álló
helyzetben”, ügyes grafikai megoldással. Mint megtudtuk, együttműködnek a keszthelyi
egyetemmel, fiatal borászok kísérletezhetnek náluk, eltölthetik ott a kötelező
szakmai gyakorlatukat, írhatják a szakdolgozatukat. A bio művelés irányában
szeretnének elmozdulni, ami jó hír, hiszen, ha lesz egyáltalán élhető jövő,
akkor annak a környezetkímélés az útja. Megtudhattuk azt is, hogy a balatoni
hajókon a Kristinus birtok borait szolgálják fel, ami nem kis helyzeti előny, de mint előadónk,
a birtok értékesítési igazgatója elmondotta, 2 és fél éve indultak e néven s be
kell hozzák a több évtizedes lemaradást azokkal a pincészetekkel szemben,
melyek a kilencvenes évek elején már a pályán voltak vagy akkortájt indultak. Ő
nem nevesítette ezeket, de megtehetjük mi: többek között Szeremley Hubáról, Garamvári
Vencelről, Konyári Jánosról, Légli Ottóról, Figula Mihályról van szó.
A kóstolósor tételeit
ízlelve úgy tűnik, az irány remek.
Az estet egy ropogós,
üde savú friss ízérzetű rosé habzóborral nyitotta, amit egy 2015-ös Irsai Olivér
követett, mely hozta a fajta jellegzetes, parfümös-rózsás illatvilágát. A
nézőközönség soraiban kis vita alakult ki abban a kérdésben, hogy savhiányos-e
a bor. E sorok írója szerint nemcsak az egyébként gyengécske savkészlettel bíró
Irsai fajta keretén belüli összehasonlításban, hanem abszolút mércével mérve is
szép savú borról van szó. Megtudtuk, hogy a sokszor hallott mese a fajta
nevéről nem egészen felel meg a valóságnak. Sokfelé hallani, hogy Irsai Olivér
kovácsmesternek tartozott Kocsis Pál szőlőnemesítő szakember egy nagyobb összeggel.
Egyezség köttetett a legenda szerint a felek között, hogy ha a következő nemesített
fajtát Kocsis a kovácsmesterről nevezi el, akkor ezzel rendezi adósságát is.
Mint kiderült, Irsai Olivér egyik egyenes ági leszármazottja révén, a szőlőfajták
között nevében megörökített felmenő csak 3 éves volt a szőlő nemesítésének és
elkeresztelésének idején, 1930-ban, így nehezen lehetett bárkinek is hitelezője.
Az egyezség a fajta elnevezéséről Kocsis és Irsai Olivér apja, Irsai M. József
között került megkötésre. Hogy volt-e pénz a dologban vagy sem, az lényegében mellékes.
Az Irsait egy Balatonbor
követte, mely, mint kiderült, 28 borászat által közös címkével forgalmazott
bor, s melynek 90%-a kötelező módon Olaszrizling kell, hogy legyen. Ezután kóstolhattunk
egy félszáraz, 8 gramm maradékcukorral rendelkező szép, fahordós Chardonnay-t,
majd egy gyümölcsös 2015-ös rosé-t, mely 60%-ban Kékfrankosból, 40%ban Pinot Noirból
állt s még mindmáig szépen tartotta magát, bár a 2015-ös rosék szép lassan
kopnak ki a piacról, hisz jön az új évjárat.
A hatodik tételtől
vörösborokat kóstolhattunk, előbb egy Birtokbort, mely Merlot és Cabernet Franc
házasításából született, majd egy ritka jól sikerült Zweigeltet. Ezután következett
egy fajtatiszta Cabernet Franc, mely az előadó elmondása szerint megnyerte a Vince
magazin Cabernet Franc tesztjét, ami bizony nem kis teljesítmény, hiszen e
fajtából Szekszárdon és Villányban évről évre igen komoly borok születnek.
Sötét, izgalmas, nem tannintúlsúlyos, sűrű szövésű, megnyerő, komplex illatú
bor volt ez. A sort a Lajos T nevű Merlot - Zweigelt házasítás zárta, mely
méltó megkoronázása volt a remek estének, amit az érdeklődő közönség lelkes
tapssal hálált meg.
A kiváló borok mellé zakuszkás
és májpástétomos bagettkarikákat
valamint ízletes tejfeles töltött káposztát
fogyaszthatott az érdeklődő közönség.
Aki nemcsak utólag
szeret olvasni borkóstolókról, hanem előzetes értesítést szeretne, jelentkezzen
0257 282020 számú telefonon vagy a schmak@araditulipan.eu
email-címen, hogy felkerüljön az értesítési listára. A Tulipán borestéi
nyitottak minden érdeklődő számára.
A Kristinus borok
kóstolhatók és megvásárolhatók a Tulipánban, amíg a készlet tart.
Dorozsmai Endre
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése