A minap a Dreher sörgyár
fesztivált szervezett, melyen kóstolni lehetett a már ismert márkák (alapsör,
bak, hideg komlós, nyári komlós – ezutóbbi esetében abszolút megtévesztő a
névadás, egy ihatatlan, szintetikus aromával ízesített löttyről van szó,
ellentétben a hideg komlóssal, ami talán a legjobb nagyipari sör, amit
Magyarországon gyártottak, legalábbis az általam kóstolt mezőnyben) lehetett kóstolni egy sor különlegességet:
amerikai komlósat, „Floral” névre
hallgató illatosított, aromásított sört, hasonlóan aromás vöröset és Legend
nevű fekete sört. (Részletes jellemzésüket a sörbúvár-blogon lehet olvasni, a http://sorbuvar.blog.hu/2016/08/26/dreherfeszt_665
címen)
Ehhez hozzávehetjük azt is, hogy
a Heineken tulajdonban levő soproni sörgyár „American Pale Ale” stílusú sört
késztett, amit egyelőre csak csapon lehet kóstolni, ezt is sikerült abszolválni
a minap Nyíregyházán a Blues Pubban. Egyébként jól sikerült sör ez, kár, hogy
technológiailag nem teljesen fedi azt amit a név sugall. (Pontos indoklás
szintén a sörbúvár-blogon: http://sorbuvar.blog.hu/2016/07/29/soproni_a_p_a)
Ha más nem, ez világosan mutatja,
hogy kézművesnek mondott kisüzemi sörök „forradalmára” már a multik is
fontosnak tartják reagálni, ami bizonyos értelemben a siker mércéje. Attól
ugyanakkor nem kell félni, hogy a gigavállalatoknak a kifinomult ízlésű
sörrajongók irányában tett „gesztusai” tönkrevágják a kisüzemi főzdéket, hiszen
a törzsközönség, azok, akiket igazán érdekel a téma s megnézik, mit isznak, nem
hagyják magukat megtéveszteni. A jövő azoké a kis főzdéké, melyek üzemeltetői
folyamatosan újat keresnek, önmegvalósítást látnak az egyre jobb és érdekesebb
sörök főzésében, állandó mozgásban és fejlődésben vannak, folyamatosan kísérleteznek.
Ők képezik a kisüzemi sörkészítés krémjét.
S ők azok, akik immár saját
szerveződésbe, saját „brand” építésébe fogtak. Az éllovasok a kommunizmus évtizedeiben
konzervgyárként működő hajdani kőbányai királyi sörgyár területén béreltek
helységet, egymásban nem vetélytársat, hanem szövetségest látva és keresve
(lásd a borászat terén a villányi modellt).
Nemzeti ünnepünket megelőző napon,
augusztus 19-én megszervezték az első „kraft” sörfesztivált a sörgyár
területén. Megnyerték az ügynek Kőbánya polgármesterét, Kovács Róbertet is,
aki
a fesztivált megnyitó Németh Antal után köszöntötte a sajtó képviselőit.
A négy vendéglátó sörfőzde – a
Monyó, a Horizont, a fesztivál napján debütáló Hoptop és a Mad Scientist - mellett
ott volt az Uradalmi sörfőzde, a Távoli
Galaxissal fergeteges sikert arató, majd a Bakancslista sorozat keretében egykomlós
India Pale Ale sörökkel ismét nagyot dobó Róth Zoltán (Rothbeer), a 2016-os Gault
Millau kalauz IPA-tesztjét megnyerő Balkezes, a szintén Németh Antal fémjelezte
Hedon, valamint egy import söröket bemutató cég is.
Elhangzott, hogy a „kraft” sör
megnevezésre azért volt szükség, mert a „kézműves” kategória lejáratódott azon
kisüzemi főzdék miatt, melyeknek nem a minőség az elsődleges, hanem a nyereség.
Amint a rendezvényen szétosztott sajtóanyag is írja, a „kraft” sör nem
kézműves, nem kisüzemi, nem ipari. Ezzel szemben állandó, magas minőséget képvisel,
nem romlik meg, független, sokszínű és finom. Németh Antal emellett
megnyitójában kiemelte a hagyományokhoz való kötődést, amire épül a folyamatos
innováció. A kézművességről szólva elmondta, hogy a „kraft” sörkészítők ezt nem
tartják minőségi kritériumnak, értéknek, hiszen a high-tech nem hogy ártalmára
lenne a sör élvezeti értékének, hanem éppenséggel a minőség egyik előfeltétele.
Elmondta, hogy fontos számukra az üzleti etika terén a jogkövető magatartás,
ezzel megkülönböztetik magukat a korábbi gerilláktól, akik persze egy más jog
környezetben fogtak neki az otthoni sörfőzésnek.
A fesztivál hivatalos megnyitóját
megelőző három órában a sajtó képviselőit tájékoztatták a szervezők
szándékaikról, terveikről, majd kis csoportokban végig lehetett látogatni a
patika tisztaságú négy sörfőzdét, a Mad Scientistnél kóstolhattunk is két sört
egyenesen a tartályból.
Érdemes végül röviden szólni a „kraft”
sörmozgalom kulcsfigurájáról Németh Antalról. Autodidakta módon tanulta ki a
sörfőzést, majd tudását intézményes keretek között, ma is működő tanfolyamokon
igyekezett továbbadni. Egy befektetővel közösen Balatonvilágoson alapították
meg a Hedon főzdét, a Sernevelde utódját, mely átvéve egyes korábbi termékeket
(pl. Katalin cárnő), ma eredeti dizájnú és ízvilágú sörök széles palettáját
készíti, a nagyipari változattól eltérően jól iható Balatoni világostól a
Charlie Firpon (rozsos APA) át a Vertigóig vagy az első átütő sikerű sörükig, a
Credo-ig.
Németh Antalt nyerte meg főzőmesternek
a „kraft” mozgalom másik kulcsembere, Pein Ádám is, aki évekig működtetett kézműves
sörökre specializálódott kiváló kocsmát „Monyó” néven Budapest szívében a
Kálvin téren, de megunta, hogy a „kézműves” sörök minősége ingadozó. Eladta a
házát és annak ellenértékéből főzdét alapított szintén „Monyó” néven. Söreik a
magyar minőségi sörfőzés etalonját jelentik, nem olcsók, viszont rendkívül
izgalmasak. A sörfőzde indulása után alig háromnegyed évvel elnyerték a legjobb
hazai sörfőzdének járó díjat. A siker titkáról így ír a honlapjuk: „Az a titok, hogy nincs titok. Hisszük, hogy
a keményen elvégzett munka kifizetődő. Hiszünk a kompromisszummentes sörökben.
Hiszünk a technológia, a higiénia, a minőségi alapanyagok és a szakmai tudás
tiszteletében.”
E néhány sor egyben a
„kraft”-mozgalom krédójának is tekinthető.
Úgy hírlik, hogy a régi-új
történelmi helyszínen, a maglódi út 47-es szám alatt fekvő sörgyár területén
két további „kraft” sörfőzde fog tanyát verni, s az is könnyen meglehet, hogy
állandó sörteraszt fognak üzemeltetni az itt működő sörfőzdék, Kőbánya pedig a
minőségi sör rajongóinak zarándokhelye lesz.
Dorozsmai Endre
A szöveg az Erdélyi Napló számára készült.