A magyar sör minőségi védjegye: a „kraft”

A minap a Dreher sörgyár fesztivált szervezett, melyen kóstolni lehetett a már ismert márkák (alapsör, bak, hideg komlós, nyári komlós – ezutóbbi esetében abszolút megtévesztő a névadás, egy ihatatlan, szintetikus aromával ízesített löttyről van szó, ellentétben a hideg komlóssal, ami talán a legjobb nagyipari sör, amit Magyarországon gyártottak, legalábbis az általam kóstolt mezőnyben)  lehetett kóstolni egy sor különlegességet: amerikai komlósat,  „Floral” névre hallgató illatosított, aromásított sört, hasonlóan aromás vöröset és Legend nevű fekete sört. (Részletes jellemzésüket a sörbúvár-blogon lehet olvasni, a http://sorbuvar.blog.hu/2016/08/26/dreherfeszt_665 címen)

Ehhez hozzávehetjük azt is, hogy a Heineken tulajdonban levő soproni sörgyár „American Pale Ale” stílusú sört késztett, amit egyelőre csak csapon lehet kóstolni, ezt is sikerült abszolválni a minap Nyíregyházán a Blues Pubban. Egyébként jól sikerült sör ez, kár, hogy technológiailag nem teljesen fedi azt amit a név sugall. (Pontos indoklás szintén a sörbúvár-blogon: http://sorbuvar.blog.hu/2016/07/29/soproni_a_p_a)

Ha más nem, ez világosan mutatja, hogy kézművesnek mondott kisüzemi sörök „forradalmára” már a multik is fontosnak tartják reagálni, ami bizonyos értelemben a siker mércéje. Attól ugyanakkor nem kell félni, hogy a gigavállalatoknak a kifinomult ízlésű sörrajongók irányában tett „gesztusai” tönkrevágják a kisüzemi főzdéket, hiszen a törzsközönség, azok, akiket igazán érdekel a téma s megnézik, mit isznak, nem hagyják magukat megtéveszteni. A jövő azoké a kis főzdéké, melyek üzemeltetői folyamatosan újat keresnek, önmegvalósítást látnak az egyre jobb és érdekesebb sörök főzésében, állandó mozgásban és fejlődésben vannak, folyamatosan kísérleteznek. Ők képezik a kisüzemi sörkészítés krémjét.

S ők azok, akik immár saját szerveződésbe, saját „brand” építésébe fogtak. Az éllovasok a kommunizmus évtizedeiben konzervgyárként működő hajdani kőbányai királyi sörgyár területén béreltek helységet, egymásban nem vetélytársat, hanem szövetségest látva és keresve (lásd a borászat terén a villányi modellt).

Nemzeti ünnepünket megelőző napon, augusztus 19-én megszervezték az első „kraft” sörfesztivált a sörgyár területén. Megnyerték az ügynek Kőbánya polgármesterét, Kovács Róbertet is, 

aki a fesztivált megnyitó Németh Antal után köszöntötte a sajtó képviselőit.

A négy vendéglátó sörfőzde – a Monyó, a Horizont, a fesztivál napján debütáló Hoptop és a Mad Scientist - mellett ott volt az Uradalmi sörfőzde,  a Távoli Galaxissal fergeteges sikert arató, majd a Bakancslista sorozat keretében egykomlós India Pale Ale sörökkel ismét nagyot dobó Róth Zoltán (Rothbeer), a 2016-os Gault Millau kalauz IPA-tesztjét megnyerő Balkezes, a szintén Németh Antal fémjelezte Hedon, valamint egy import söröket bemutató cég is.

Elhangzott, hogy a „kraft” sör megnevezésre azért volt szükség, mert a „kézműves” kategória lejáratódott azon kisüzemi főzdék miatt, melyeknek nem a minőség az elsődleges, hanem a nyereség. Amint a rendezvényen szétosztott sajtóanyag is írja, a „kraft” sör nem kézműves, nem kisüzemi, nem ipari. Ezzel szemben állandó, magas minőséget képvisel, nem romlik meg, független, sokszínű és finom. Németh Antal emellett megnyitójában kiemelte a hagyományokhoz való kötődést, amire épül a folyamatos innováció. A kézművességről szólva elmondta, hogy a „kraft” sörkészítők ezt nem tartják minőségi kritériumnak, értéknek, hiszen a high-tech nem hogy ártalmára lenne a sör élvezeti értékének, hanem éppenséggel a minőség egyik előfeltétele. Elmondta, hogy fontos számukra az üzleti etika terén a jogkövető magatartás, ezzel megkülönböztetik magukat a korábbi gerilláktól, akik persze egy más jog környezetben fogtak neki az otthoni sörfőzésnek.  

A fesztivál hivatalos megnyitóját megelőző három órában a sajtó képviselőit tájékoztatták a szervezők szándékaikról, terveikről, majd kis csoportokban végig lehetett látogatni a patika tisztaságú négy sörfőzdét, a Mad Scientistnél kóstolhattunk is két sört egyenesen a tartályból.

Érdemes végül röviden szólni a „kraft” sörmozgalom kulcsfigurájáról Németh Antalról. Autodidakta módon tanulta ki a sörfőzést, majd tudását intézményes keretek között, ma is működő tanfolyamokon igyekezett továbbadni. Egy befektetővel közösen Balatonvilágoson alapították meg a Hedon főzdét, a Sernevelde utódját, mely átvéve egyes korábbi termékeket (pl. Katalin cárnő), ma eredeti dizájnú és ízvilágú sörök széles palettáját készíti, a nagyipari változattól eltérően jól iható Balatoni világostól a Charlie Firpon (rozsos APA) át a Vertigóig vagy az első átütő sikerű sörükig, a Credo-ig.

Németh Antalt nyerte meg főzőmesternek a „kraft” mozgalom másik kulcsembere, Pein Ádám is, aki évekig működtetett kézműves sörökre specializálódott kiváló kocsmát „Monyó” néven Budapest szívében a Kálvin téren, de megunta, hogy a „kézműves” sörök minősége ingadozó. Eladta a házát és annak ellenértékéből főzdét alapított szintén „Monyó” néven. Söreik a magyar minőségi sörfőzés etalonját jelentik, nem olcsók, viszont rendkívül izgalmasak. A sörfőzde indulása után alig háromnegyed évvel elnyerték a legjobb hazai sörfőzdének járó díjat. A siker titkáról így ír a honlapjuk: „Az a titok, hogy nincs titok. Hisszük, hogy a keményen elvégzett munka kifizetődő. Hiszünk a kompromisszummentes sörökben. Hiszünk a technológia, a higiénia, a minőségi alapanyagok és a szakmai tudás tiszteletében.”

E néhány sor egyben a „kraft”-mozgalom krédójának is tekinthető.

Úgy hírlik, hogy a régi-új történelmi helyszínen, a maglódi út 47-es szám alatt fekvő sörgyár területén két további „kraft” sörfőzde fog tanyát verni, s az is könnyen meglehet, hogy állandó sörteraszt fognak üzemeltetni az itt működő sörfőzdék, Kőbánya pedig a minőségi sör rajongóinak zarándokhelye lesz.

Dorozsmai Endre

A szöveg az Erdélyi Napló számára készült.

Székelyföld Budapesten – Küküllő söröző (Budapest, Lázár utca 7.)

Az Igazi Csíki Sör kitalálója és megteremtője, Lénárd András a kezdet kezdetétől célba vette az anyaország piacot is, de érdemben az utóbbi hónapokban tűnt fel egyre több helyen e termék, legyen szó külvárosi hódmezővásárhelyi sokadosztályú kocsmáról vagy az Operaház exkluzív kávézójáról.

Mindenütt jó e sört inni, de a legjobb csapról, autentikus környezetben.

A Küküllő söröző életre hívóinak sikerült ezt megteremteni. Barátságos a fából készült bútorzat,

a fontosabb ajánlatokat fehér krétával írják fel a falra szerelt fekete táblára,

a háttérben kellően halkan hol autentikus csángó vagy székely népzene szól, hol Ismerős Arcok. Az étlap szűk, de lényegre törő, lehet kapni tepertős és zsíros kenyeret, kolbásztálat székely felvágottakból, sajttálat székely sajtokból, továbbá miccset és szendvicskrémeket. Aki székely tálat rendel, megkaphatja mindezt együtt.

Mi egy vegyes szendvicskrém-trióra neveztünk be, amiben volt zakuszka, padlizsánkrém és májkrém, mindhárom korrekt, élvezetes, erdélyi szinten fődsodratúnak mondható minőség. 

S mi mást ittunk volna, mint szűrt és szűretlen csíki sört?

Értékeltük, hogy még az ásványvizet is Székelyföldről hozzák, aki nem ihat alkoholt, csillapíthatja szomját Hargita Gyöngyével. Kínálnak Csíki köményest, áfonyalikőrt, csíksomlyói Salvator gyógynövénylikőrt és – mivel Székelyföld nem a borairól híres – a tágan értelmezett Erdélyben, Arad-hegyalján gazdálkodó Balla Géza remek borait.

A kiszolgálás udvarias, az árak barátságosak.

Jó volt itt lenni, megyünk még!

Dorozsmai Endre

A szöveg a Demokrata számára készült.

Zip’s Brewhouse (Miskolc, Arany János tér 1.)

Az, amit miskolci Zip’s nyújt, egyedülálló egész Magyarországon. A cég fő profilja a sörtechnológia gyártása és értékesítése, a méltán népszerű Igazi Csíki Sört gyártó vállalkozó is innen vásárolta a felszerelését. De emellett készítenek remek kisüzemi, divatos nevén „kézműves” söröket, működtetnek egy rendkívül hangulatos sörbisztrót, jól megválasztott sörkorcsolyákkal, vállalkozó kedvűek pedig sörkóstolóval egybekötött üzemlátogatáson is részt vehetnek. 

Külön-külön minden szolgáltatás elérthető, több helyen megismerhetik a sörturisták a sörkészítés módozatait, sokfelé kapni kiemelkedő minőségű sört, s van néhány hely, ahol a sör mellé egészen jó étkeket is kínálnak.  De mindezt így, együtt sehol sem találjuk meg kies hazánkban.

Ráadásul a sörök nagy részét az asztalnál a vendég csapolja 

csúcsminőségű, formatervezett poharakba, 

az árszabás ritka baráti, egy korsó sörre 500 forinttól 750-ig terjedő összeget kérnek, de a számláló centre számolja ki a lecsapolt sör árát, mely egyébként decire van megadva. A sörcsap érintőképernyős kivetítőjén az egyes sörökről elolvashatjuk a legfontosabb információkat, de ha ezzel nem elégszünk meg, az üzletvezető a legnagyobb örömmel és szívességgel mesél nekünk az egyes tételekről.

A kitűnő sörök mellé (megkóstoltuk a teljes, 8-10 tételes kínálatot) rendeltünk bisztró burgert, 

ami a Miskolcon kóstoltak közül a legjobbnak bizonyult, de a fővárosi mezőnyben is megállná a helyét, fish and chipset, 

ami szintén remek volt, ropogós sült apróhalat és zakuszkát.

Ezutóbbin lehet még finomítani, de azért elfogyott az is.

Egyedi, emlékezetes élmény a Zip’s, kötelező gyakorlat minden sörrajongónak. Egyetlen látogatás életre szóló elköteleződést hoz.

Dorozsmai Endre

A szöveg a Demokrata számára készült.

Mediterrán paradicsomleves

Nem ritkán úgy jutunk akár receptértékű izgalmas improvizált ételhez, hogy abból indulunk ki, ami éppen van otthon. Vettem egy félkész, grillezésre váró spanyol koktélparadicsom-paprika egyveleget, volt hozza csomagolva olívaolaj (erre nagy szükségem nem volt, a Borges korrekt tömegtermék, míg az Igazi Olíva minden olaja - pillanatnyilag ötöt tartok itthon - jobb nála) és provence-i fűszerkeverék. Volt otthon bivaly-mozzarella és bazsalikom is. Gondoltam, készítek egy könnyű paradicsomlevest, amiben a betét a grillezett koktélparadicsom, a csíkokra vágott sült paprika meg a mozzarella lesz.

Így is tettem.

A paradicsomleveshez pirítottam az aradi Thököly téri termelői piacról származó kerti paprikát gasztro-kiszerelésű Casas Hualdo olívaolajon, sóztam, borsoztam, nem sokkal a kockára vágott, szintén kerti paradicsom hozzáadása előtt szórtam bele hosszanti szeletekre vágott fokhagymát és aprított gyömbért, valamint egy kevés mentát.

A paradicsommal együtt folyamatos kavargatás mellett hagytam sülni majd fedő alatt pároltam egy keveset, de tényleg keveset, hogy a paradicsom ne veszítse el a kellemes, üde ízét. Leturmixoltam, majd leszűrtem. Érdekes, hogy a szűrést mennyire sokan elmulasztják a vendéglátásban, holott kiváló állagot lehet vele elérni. Megspórolnak pár percet és inkább darabosan adják fel a selymesen sokkal élvezetesebb ételt.

A tányér aljára került a szeletekre vágott bivalymozzarella, rá illetve mellé a grillezett zöldség, egy bazsalikomhajtás, majd az átszűrt paradicsomleves. Tetejére csepegtettem a fűszeres olajból.

Mit mondjak, finom lett.

Dorozsmai Endre

A szöveg a blog számára készült, lesz majd hozzá kép is.