A tavalyi
esztendő legszívmelengetőbb csárdaélménye a Békésszentandrási Nagy-Magyarország
fogadó volt. E vendéglátóipari egység nevében ugyan nem csárda, de filozófiájában,
hangulatában, gasztronómiájában az. Egy kedves baráti társasággal gyűltünk
össze bográcsozni az Árpád korban alapított, 3600 lelket számláló, Szarvas
mellett fekvő nagyközségben. (Egyébként e településtől pár kilométerre, egy
Szarvashoz tartozó parkban van Nagy-Magyarország földrajzi középpontja, amit
egy malom jelez.)
S persze nemcsak
bográcsozni, hanem sörözni is szándékoztunk, elvégre táborhelyünktől száz-százötven
méterre volt a Rózsa söröző, a Békésszentandrási Kézműves Serfőzde sörözője, autentikus
„brew-pubja”. Egyik jóbarátom felvetette, hogy ha már ott vagyunk a településen,
akkor ez kiváló alkalom lenne kiruccanni a nemrég nyitott Nagy-Magyarország fogadóba,
aminek híre akkorra már eljutott Aradig is.
Az ötletet gyors
megvalósítás követte. Jókor érkeztünk, nemcsak a termetes séffel, Szabó Imrével
válthattunk pár mondatot mielőtt visszavonult volna a konyhába elkészíteni ételünket,
hanem a tulajdonossal is, aki a vendéglő honlapján így vall az általa megnyitott
helyről: „ez a fogadó a béke szigete, a
rohanó ember itt lelassul, megnyugszik, beszélget, esetleg előveszi a kis
fazsebből a minden asztalhoz hozzátartozó magyar kártyát és elkezd kártyázni.
Míg a mennyezet régi fából, a padló
nagyanyáink kamrájának tégláiból készült, s a falakon édesapám gyűjteménye
régmúlt idők eszközeiből, amit én az elmúlt évtizedekben jelentősen
gyarapítottam.
Megvalósult egy álom, a szántóföldtől az
asztalig rálátásom lesz a mangalicából, szürkemarhából és bivalyból készült
ételek alapanyagaira.
Remélem és hiszem, hogy ebben a fogadóban egyre
többször felcsendül a magyar népdal és a magyar nóta, dacolva " a multi-kulti"
beolvasztási szándékkal.”
A
tulajdonos komolyan veszi a választék terén is a „multi-mentességet”: nem törődve
azzal, hogy e radikális elzárkózás a népszerű Coca-cola, egyéb kommersz,
üdítőnek csúfolt termékektől és nagyipari söröktől esetleg bevételkiesést okoz,
ezeket egyszerűen távol tartja az étteremtől. Van viszont magyar gyártású
Tikkadt szöcske, házi szörpök, Ogre söre a szomszédból és Igazi Csíki Sör
Csíkszentsimonból, mindkettőt tartják csapon és palackban egyaránt, továbbá a
békésszentandrásiak különleges söreiből is egy párat. Ezek után nem meglepő,
hogy a csak magyar borokat tartanak (egyelőre az egri borvidékről, de tervbe
van véve a választék bővítése regionális, azaz alföldi borokkal) és magyar
pálinkákat, Birkás Istvántól.
Az
étlap dicséretesen rövid, rajta klasszikus magyar ételek, marhapörkölt,
babgulyás, gulyásleves, halászlé, csülök, s még néhány fogás. Mi csülköt
rendeltünk, ami rendkívül kedvező áron hatalmas adag: egy egész csülök kerül a
vendég elé, jól ízesítve, omlósan, mellé kitűnő káposzta és burgonya.
Augusztus
végén jártunk itt, időközben begyújtottak vendégtérben levő belső kemencébe is,
bevezették az igen kedvező árú házias menüt (előfizetéssel 890 ft, egyébként
980 két fogás, ami erdélyi mércével is nagyon baráti), holnap, 2017. január
17-én, kedden például korhelyleves lesz és sárgaborsó-főzelék fasírttal, szerdán
almaleves és csülökpörkölt főtt krumplival, csütörtökön májgombócleves és natúr
karaj fokhagymamártással illetve krumplival,
pénteken, talán szándékosan húsmentesen: lencseleves és túrós tészta.
A
tulaj azt írja, hogy fogadója egy megvalósult álom.
Nekünk
is annak tűnt.
Kiváló
élmény volt ott lenni, visszavágyunk és jó szívvel ajánljuk mindenkinek, aki
arra jár.
Dorozsmai Endre
A szöveg az itthon.ma honlap számára készült.
Jó volt ezúttal a keret szorítása nélkül írni erről a remek helyről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése