A sörözők között
külön rangjuk van a brewpubok-nak, ahol a söröző tulajdonosa a saját sörét
kínálja. Alapjáraton helyben főzve, jelen esetben bérelt helységben Kiskunhalasról
szállítva. Csapon négy sört tartanak, az üveges választék a főzde kínálatát
fedi, de nincs minden raktáron, Angry Beast-et nem tudtunk venni. A hely atmoszférájától
nem voltunk oda s vissza, mint ahogy a címlék grafikájától sem. A kettő
egyébként összefügg, a grafikus ugyanaz, s a falfestmények a különböző címkéket
idézik.
De el tudjuk nézni a problematikus külcsínt, ha azt kompenzálja a kimagasló
belbecs. Márpedig kompenzálja. Amit
lényegében megelőlegez a sörfőzde névválasztása: ha valaki fanatikusan
szereti a komlót, akkor az minden bizonnyal jó sört főz. S esetünkben ez így is
van.
Emellett csapos-szakács-mindenes
hölgy kedves és mosolygós, mit kiderül, a sörfőző mester húga, megerősödik a
tanulság, hogy főszabály szerint tulajdonos rokonsága a legalkalmasabb arra,
hogy vonzó metakommunikációjával és kedvességével a vendéget visszatérésre
késztesse. Kínálnak pár sörkorcsolyát, angol sörkolbászból igényesnek hangzó
hotdogot és maguk által fűszerezett és formázott húspogácsát tartalmazó hamburgert.
Ezeket sajnos nem kóstoltuk meg, mert már két teszten túl voltunk. Majd
legközelebb.
Annak, akit
megmozgat a magyar kézműves sörök témája, a Hopfanatic Pub meglátogatása egyenesen
kötelező.
Dorozsmai Endre
A szöveg a Demokrata számára készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése