A „Nouvelle
cuisine” s általában a modern gasztronómiai irányzatok iránti töretlen
tiszteletem dacára sose tagadtam vonzódásomat Pető Gyula „Ételkészítési ismeretek” című tankönyvén felnevelkedett szakácsokat
foglalkoztató, klasszikus magyar kisvendéglők iránt. A gasztronómiában épp az a
szép, hogy úgy szeretheti az ember velős pacalpörköltöt, hogy az ázsiai
fusion-konyhát sem kell megtagadnia közben.
Jelen esetben egy
kellemetes útszéli kerthelyiség képezi beszámolóm tárgyát, mely éppen olyan, amilyennek egy
útszéli, non-stop nyitva tartású, éhes vándorok jóllakatására szakosodott
kisvendéglőnek lennie kell. A terasz elég távol van a főúttól, hogy ne
különösebben zavarjon az autók zaja, van kényelmes parkoló a vendéglőhöz közel,
a választék megfelelő (az étlapon a magyar konyha helyenként - az értelmezési
kereten belül - továbbgondolt fogásai sorjáznak), a kiszolgálás kifejezetten
kedves, az adagok s az árak nagyon is rendben vannak.
Úgy véltük, itt sem
árt kipróbálni egy kétszemélyes tálat, mely műfajon belül több félét is ajánlott
a konyhafőnök. Mi az „Ínyenc tál” mellett állapodtunk meg, amely kapros
juhtúróval töltött gombafejeket, szalonnás-zöldborsós-csirkemájas-gombás
raguval beborított natúr pulykamellet, Orly módra készült pontyot valamint
vegyes köretet tartalmazott (2300 ft-ért!). A gomba kitűnő volt, a pulykamellet
kicsit kiszárították, de azért szépen elfogyott, az Orly-ponty a műfaj remeke
volt. Mi több, ami egyáltalán nem jellemző a magukat III. kategóriába soroló
vendéglőknél, a pontyrudacskákat szálkátlanították, ami ugyebár nem kis
munkával jár. A tartármártásról sajátságos díjszabása miatt (250 ft) lemondtunk. A
sörárakkal sem sarcolják meg itt a vendéget (ezek 200-300 ft körül mozognak), mi
ezúttal a Soproni ászok (190) mellett döntöttünk.
Mi mást mondhatunk
zárásképpen: a Temesvár – Arad - Szeged - Kiskunfélegyháza - Budapest vonalon
közlekedőknek jó szívvel tudjuk ajánlani e helyet.
Dorozsmai Endre
A szöveg a kétezres évek közepén készült, a vendéglő sorsáról nem tudok semmit, a Google ad rá találatokat, de frissített honlapot pontosabban egyáltalában saját honlapot nem találtam.
A Boda kisvendéglőben 2005. szeptember 11-én jártunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése