Boda kisvendéglő (Kistelek, Munkácsy u. 45.)

A „Nouvelle cuisine” s általában a modern gasztronómiai irányzatok iránti töretlen tiszteletem dacára sose tagadtam vonzódásomat Pető Gyula „Ételkészítési ismeretek” című tankönyvén felnevelkedett szakácsokat foglalkoztató, klasszikus magyar kisvendéglők iránt. A gasztronómiában épp az a szép, hogy úgy szeretheti az ember velős pacalpörköltöt, hogy az ázsiai fusion-konyhát sem kell megtagadnia közben.

Jelen esetben egy kellemetes útszéli kerthelyiség képezi beszámolóm  tárgyát, mely éppen olyan, amilyennek egy útszéli, non-stop nyitva tartású, éhes vándorok jóllakatására szakosodott kisvendéglőnek lennie kell. A terasz elég távol van a főúttól, hogy ne különösebben zavarjon az autók zaja, van kényelmes parkoló a vendéglőhöz közel, a választék megfelelő (az étlapon a magyar konyha helyenként - az értelmezési kereten belül - továbbgondolt fogásai sorjáznak), a kiszolgálás kifejezetten kedves, az adagok s az árak nagyon is rendben vannak. 

Úgy véltük, itt sem árt kipróbálni egy kétszemélyes tálat, mely műfajon belül több félét is ajánlott a konyhafőnök. Mi az „Ínyenc tál” mellett állapodtunk meg, amely kapros juhtúróval töltött gombafejeket, szalonnás-zöldborsós-csirkemájas-gombás raguval beborított natúr pulykamellet, Orly módra készült pontyot valamint vegyes köretet tartalmazott (2300 ft-ért!). A gomba kitűnő volt, a pulykamellet kicsit kiszárították, de azért szépen elfogyott, az Orly-ponty a műfaj remeke volt. Mi több, ami egyáltalán nem jellemző a magukat III. kategóriába soroló vendéglőknél, a pontyrudacskákat szálkátlanították, ami ugyebár nem kis munkával jár. A tartármártásról sajátságos díjszabása miatt (250 ft) lemondtunk. A sörárakkal sem sarcolják meg itt a vendéget (ezek 200-300 ft körül mozognak), mi ezúttal a Soproni ászok (190) mellett döntöttünk.

Mi mást mondhatunk zárásképpen: a Temesvár – Arad - Szeged - Kiskunfélegyháza - Budapest vonalon közlekedőknek jó szívvel tudjuk ajánlani e helyet.

Dorozsmai Endre

A szöveg a kétezres évek közepén készült, a vendéglő sorsáról nem tudok semmit, a Google ad rá találatokat, de frissített honlapot pontosabban egyáltalában saját honlapot nem találtam.

A Boda kisvendéglőben 2005. szeptember 11-én jártunk.