Nem titok, különösen szívemen viselem a halak témájára épített helyek sorsát,
és nagyon örvendek, amikor Budapest halbisztróinak száma gyarapodik. Márpedig pár
éves távlatban határozottan érzékelni lehet, hogy miközben a hagyományos halászcsárdák
zöme tartja magát (hirtelen csak a másfél évtizede bezárt Margit körúti Paksi jut
eszembe ellenpéldaként), egyre több halbisztrók nyílik. Előbb a Big Fish, a műfaj
csúcsa, mely tengeri halakat kínál, a Némó (ennek már három egysége van) és a
Halkakas, majd idén a Stég, Hellóhal, a Kiskőrössy 2.0, a Halműhely és most itt
van a Halműhely újabb kiadása, mely dizájnban, atmoszférában egészen más, mint
az első, miközben a kulináris paradigma azonos.
A kettő nagyon jól kiegészíti egymást, az első helyen a népművészet dominál,
itt inkább a modern, trendi belsőépítészet. De az is úgy, hogy megnyerheti a
konzervatív beállítottságúakat is.
(Kár, hogy rádió szól, ez komoly stílustörés,
ha valami jól megválasztott kellemes háttérzenét tennének, alacsony hangerővel,
az sokkal jobb volna.)
Az italfront is rokonszenves, egy kevéssé ismert igényes neszmélyi kispincészetnek,
a Kősziklásnak a borait kínálják,
ebből rendeltünk is, nem csalódtunk, továbbá
vannak kézműves szörpjeik.
Ha sörtémában is a kraftosokra építenének, akkor az
maga lenne a tökély.
Kínálnak halászlevet, haltepertőt, zömmel édes vízi sült halat (keszeg, kárász,
ponty, harcsa, süllő), fish and chipset, füstölt harcsát és pisztrángot,
továbbá vélhetően az elsöprő népszerűségük miatt étlapra vették a lazacot és a
hekket a tengeri halak közül.
Az árak megfizethetők, különösen ahhoz képest,
hogy a Nagykörúton vagyunk.
Mi pontyhalászlevet (1690
ft)
és egészben sült pisztrángot kértünk (690 ft/ 10
dkg) saláta körettel.
Mindkettő friss és ízletes volt. Márpedig a frissesség a
kulcsszó a halak esetében. A halászlé kellően koncentrált ízű volt, szép,
selymes, szűrt lé, benne jó állagú, iszapíz-mentes hallal. A pisztrángot bő
olajban sütötték, itt egyébként ez az általános készítési mód.
Kifejezetten jó élményünk volt a Halműhely, megyünk még.
Dorozsmai Endre
A szöveg a Demokrata számára készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése