Nem jellemző, hogy saját
véleményem megfogalmazása előtt mások tapasztalatait is számba vegyem, de
mielőtt a legendás Kéhli vendéglőről írnék, ráadásul nem kizárólag pozitív
hangnemben, ezt indokoltnak láttam. Nos, némely korábbi kritikai hangleütés
jogosnak bizonyult. A pincérek készségességük mellett kétségkívül hajlamosak
elfelejteni a vendégeket, meg időnként a rendelést is, az ételek lassan
készülnek el és minden aránytalanul drága. Mindennapos levesek 800 forint körül,
főételek jellemzően 3000 felett. Ami azért gond, mert a fogások tekintélyes
részénél a konyha nem tud brillírozni és általában véve a „Kéhli imázs” a jó
polgári hagyományos magyar konyhára épít. Ebben a mezőnyben pedig irreális,
hogy egy kétszemélyes vacsora végösszege 20.000 forint felett legyen.
De szóljunk az
erényekről is. Hangulatos ételleírások, otthonos környezet, diszkrét, kellemes
akkordeon-muzsika s persze az élő hagyomány, Krúdy Gyula szelleme s az
elmaradhatatlan húsosfazék velős csonttal. Ami végül is kipróbálatlan maradt,
hisz a további fogyasztást alighanem egy desszertre redukálta volna. Így
viszont be tudok számolni arról, hogy a csésze halászlé bográcsáron nem tudott
többet vagy kevesebbet, mint a legtöbb helyen, a Horgásztanyától a Paksi halászcsárdáig,
viszont a szarvasbélszín áfonyával és fenyőmagos krokett-tel egész kitűnő volt.
Sajátos megoldás, hogy nem adnak, csak kínálnak mellé barnamártást, ami persze
további százasokkal nyomja meg az amúgy is busás számlát. A mákos túrógombóc is
finom volt, persze itt is felmerül az alapkérdés, hogy a korrekt-átlagos
produkcióhoz képest mennyire jogos az átlagoshoz képest 100%-os felár.
Összességében jót ettünk itt, jó hangulatban, jó drágán.
Ajánlható azoknak,
akik képesek egy ötjegyű számlát szemrebbenés és diszkomfort érzés nélkül
kiegyenlíteni…
A fenti sorokat
2004. február 12-én írtam. Azóta megfordultam még egy ízben a Kéhli
vendéglőben, nem is oly régen. Ami pozitívum volt, az megmaradt erénynek,
viszont az árak mintha nem változtak volna 8 év alatt. Ránéztem a honlapra, a
levesek ma is 800 ft
körül vannak, nem kevés főétel 3000
Ft alatt, tehát az aránytalanság helyrebillent.
A
kiszolgálás viszont nyolc év után is kívánnivalót hagyott maga után,
figyelmetlen volt és ismét csak megfeledkeztek rólunk hosszabb időszakokra.
Rendkívül érdekes, hogy egy-egy helyen a kiszolgálás mennyire nem változik, hosszabb
idő alatt sem, miközben vélhető, hogy minden vendéglőtulajdonos arra törekszik,
hogy a vendég elégedett legyen. A kedvesség, odafigyelés, szolgálatkészség
pedig ingyen van.
Végkövetkeztetésként
a Kéhli kiválóan alkalmas a nosztalgiázásra, a jelen árviszonyok mellett a
szolgáltatás és az azért lepengetett összeg arányban van, a konyha továbbra sem
kiemelkedő, de nagyobb hibákat sem vét.
Dorozsmai Endre
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése