2012. szeptember 16., vasárnap

Kéhli vendéglő (Óbuda, Mókus u 22.)


Nem jellemző, hogy saját véleményem megfogalmazása előtt mások tapasztalatait is számba vegyem, de mielőtt a legendás Kéhli vendéglőről írnék, ráadásul nem kizárólag pozitív hangnemben, ezt indokoltnak láttam. Nos, némely korábbi kritikai hangleütés jogosnak bizonyult. A pincérek készségességük mellett kétségkívül hajlamosak elfelejteni a vendégeket, meg időnként a rendelést is, az ételek lassan készülnek el és minden aránytalanul drága. Mindennapos levesek 800 forint körül, főételek jellemzően 3000 felett. Ami azért gond, mert a fogások tekintélyes részénél a konyha nem tud brillírozni és általában véve a „Kéhli imázs” a jó polgári hagyományos magyar konyhára épít. Ebben a mezőnyben pedig irreális, hogy egy kétszemélyes vacsora végösszege 20.000 forint felett legyen.
De szóljunk az erényekről is. Hangulatos ételleírások, otthonos környezet, diszkrét, kellemes akkordeon-muzsika s persze az élő hagyomány, Krúdy Gyula szelleme s az elmaradhatatlan húsosfazék velős csonttal. Ami végül is kipróbálatlan maradt, hisz a további fogyasztást alighanem egy desszertre redukálta volna. Így viszont be tudok számolni arról, hogy a csésze halászlé bográcsáron nem tudott többet vagy kevesebbet, mint a legtöbb helyen, a Horgásztanyától a Paksi halászcsárdáig, viszont a szarvasbélszín áfonyával és fenyőmagos krokett-tel egész kitűnő volt. Sajátos megoldás, hogy nem adnak, csak kínálnak mellé barnamártást, ami persze további százasokkal nyomja meg az amúgy is busás számlát. A mákos túrógombóc is finom volt, persze itt is felmerül az alapkérdés, hogy a korrekt-átlagos produkcióhoz képest mennyire jogos az átlagoshoz képest 100%-os felár. Összességében jót ettünk itt, jó hangulatban, jó drágán.
Ajánlható azoknak, akik képesek egy ötjegyű számlát szemrebbenés és diszkomfort érzés nélkül kiegyenlíteni…

A fenti sorokat 2004. február 12-én írtam. Azóta megfordultam még egy ízben a Kéhli vendéglőben, nem is oly régen. Ami pozitívum volt, az megmaradt erénynek, viszont az árak mintha nem változtak volna 8 év alatt. Ránéztem a honlapra, a levesek ma is 800 ft körül vannak, nem kevés főétel 3000 Ft alatt, tehát az aránytalanság helyrebillent. 


A kiszolgálás viszont nyolc év után is kívánnivalót hagyott maga után, figyelmetlen volt és ismét csak megfeledkeztek rólunk hosszabb időszakokra. Rendkívül érdekes, hogy egy-egy helyen a kiszolgálás mennyire nem változik, hosszabb idő alatt sem, miközben vélhető, hogy minden vendéglőtulajdonos arra törekszik, hogy a vendég elégedett legyen. A kedvesség, odafigyelés, szolgálatkészség pedig ingyen van.
Végkövetkeztetésként a Kéhli kiválóan alkalmas a nosztalgiázásra, a jelen árviszonyok mellett a szolgáltatás és az azért lepengetett összeg arányban van, a konyha továbbra sem kiemelkedő, de nagyobb hibákat sem vét.

Dorozsmai Endre



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése