Borok az Isten Kalapjáról
Somlói Tavasz Egyesület idén is megtartotta a Borkollégiummal közös
szervezésben az egy évvel korábbi, azaz jelen esetben 2011-es borok bemutatóját
a Károlyi palotában. Hamvas Béla írta „A bor filozófiája” című alapművében,
hogy a somlói bor az aggastyánok és magányos emberek bora, aminek élvezetéhez
meg kell érni. A bornak is és az embernek is. Épp ezért volt érdekes az idei
nagy somlói felsereglés is, mely egy friss, jellemzően még nem elkészült
évjárat borainak bemutatását célozta meg. A borok szakmai felvezetője ezúttal
is Dr. Mészáros Gabriella nemzetközi borakadémikus, a Borkalauz szerkesztője, a
Wine and Spirit Education Trust magyarországi akkreditált képzésének oktatója
volt, akárcsak a Somlói Bországjárás esetében.
A somlói borok első számú jellegzetessége a fokozott ásványosság, a vulkáni
talajból adódó mineralitás, mely a legtöbb esetben felülírja a fajtajelleget. A
Somló-hegy maga egy impozáns vulkáni kúp, amit találóan neveznek az „Isten
kalapjának”. Ellentétben a ma oly divatos reduktív borokkal, melyek jobb, ha
nem érik meg első születésnapjukat, a somlói borok meghálálják az érlelést. Míg
a legtöbb borvidék 2010-es, 2011-es esetleg 2009-es fehérborokkal van a piacon,
a somlói nagyok, például Fekete Béla a 2007-es, 2006os évjárattal.
A szakmailag rendkívül érdekes 2011-es évjárat-kóstolón részt vett a
legtöbb jelentős somlói pincészet, név szerint a Csordás-Fodor Borház, a Dénes
hegybirtok Sághegyről, Fekete Béla, Takács Lajos, a Tornai Pince, a Bogdán
Pince, Ipacs Zsolt, Csetvei Pince, a Kreinbacher pincészet, a Laposa pince,
Kolonics Károly,
a Várkapitány pince valamint a Fazekas pince. Meglepő volt,
hogy a bemutató korai időpontja dacára, mennyi szinte kész, élvezhető 2011-es
bor volt a bemutatott tételek között, megerősítve, hogy 2011 nemcsak a
vörösborászok számára volt remek évjárat, de a fehérbortermelőknek is.
Mértéket tartva ugyan (értsd: 2 centiliternél többet nem nyelve
tételenként) sikerült megkóstolni mind az 51 bort, melyek hozták a formájukat,
a pincészetek tételei az eddig megszokott színvonalat mutatták. Kivétel a
Csordás-Fodor borház volt, ahol egyértelmű minőségemelkedést tapasztaltunk
borklubtársammal együtt. A Juhfark és az Olaszrizling kiemelkedő volt, de szép,
harmonikus volt a Tramini is. Kiemelném még Fekete Béla bácsi borait is, itt a
Hárslevelű és a Vegyes fehér tetszett a legjobban s egyben ezek voltak a
kóstoló legjobban sikerült tételei szerintünk, a Kreinbacher fehérborok és a
Tornai Zenit mellett.
Következtetés ismét az: látogassa meg az olvasó is Somlót, remek emberekkel
fog megismerkedni, s remek borokat fog kóstolni. Az interneten elérhető
úgyszólván minden számon tartott pincészet. Kiemelt célpontok: Fekete Béla
Pincészete, Györgykovács Imre, Kreinbacher birtok, Kolonics Károly, Spiegelberg
István, Takács Lajos, Csordás Fodor borház.
Dorozsmai Endre
A szöveg az Erdélyi Napló 2012. április 25-i számában fog megjelenni.
A 2011-es somlói borok kóstolóján 2012. március 22-én voltunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése