„Ha megöregszem pincét akarok, ezt már
szilárdan elhatároztam. Semmi mást nem akarok az élettől. A pince helyét is
kinéztem, nem messze otthonomtól: gyalog járok majd ki, s vigyázok, hogy a
környékbeliek, bortermelők, gyümölcsöskertek tulajdonosai, vincellérek ne
tudjanak meg semmit városi múltamról. Ha megsegít a vaksi sors, hetvenéves
koromra tisztességes emberek a maguk világából való tisztességes embernek tartanak
majd, tehát bortermelőnek” –írta Márai Sándor „A magyar borokról” című
örökbecsű írásában.
Jómagam nem vagyok
ilyen nagyravágyó, megelégszem egy borozóval. S mivel még nem vagyok öreg, legalábbis
nem érzem magam annak, így az ötven fele közeledve sem, megelégszem azzal, hogy
egy barátom nyit borozót.
Én majd minden
megteszek a népszerűsítésért, mindaddig, amíg úgy működik, mint most: magyar borokat
népszerűsít, magyar könyveket és folyóiratokat terjeszt, a háttérben Gidófalvy
Attila „Best of Rock” nevű rádióadója szól az internetről, s a tárgyi környezet
olyan, hogy nehéz szívmelengetőbbet elképzelni. Helyet kap a dekorációban az Aradi
Tizenhárom, az alföldi tanyavilág romantikája, a Nagyságos Fejedelem, Arad
Szabad Királyi Város térképe, hordódongák, bortartók és borok s még
sorolhatnám.
A borlapon a
legjobb magyar bortermelők nedűi közül válogathatunk. A Nyakas pince, Dúzsi
Tamás, Eszterbauer János, a Bodri pince, a Szeleshát pince, a Tringa pince, Figula
Mihály, a Jackfall bormanufaktúra, Lelovits Tamás, Polgár Zoltán, a Vylyan pince,
a Font Pince, a Frittmann pince, a Juhász testvérek valamint Sike Tamás
boraiból. A borok tekintélyes része rendelhető pohárra is, az árszabás egyébként
honorálja, ha valaki egész palackot rendel. Olyannyira, hogy a palackárak néhol
még a magyar szaküzleti forintár alá is mennek egy kicsivel.
Jómagam egy Figula Olaszrizlinget rendeltem a nagy melegre s a fröccsözési szándékomra való tekintettel.
A borok mellé
borszéki ásványvizet ihatunk és olvasgathatjuk akár a magyar gasztrosajtó termékeit,
akár komolyabb könyveket is.
A Tulipánban otthon
érezhetjük magunkat, olyannyira, hogy ha az ember egyik nap megfordult arrafelé,
másnap már visszavágyik.
Dorozsmai Endre
A szöveg a blog számára készült, de lehet, hogy átszerkesztve leadom az "analóg" sajtónak is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése