A legjobb nyári üdítő ital: a fröccs

A borral kapcsolatban kitartó téveszmék élnek, átvészelnek generációkat, rendszerváltásokat, a borásztársadalom és a borszerető rétegek metamorfózisait. Ilyen kitartó téveszme, hogy a régi bor az jó. Holott ennek jellemzően a fordítottja az igaz, e kérdésről a későbbiekben még elmélkedni fogunk.

 Gyakran mondogatják, hogy a vörösbort szobahőmérsékleten kell inni. E tézis még igaz is volt a XIX. században, amikor örülhetett, akinek szobájában télen 16-18 fok volt. De a mai túlfűtött 24-28 fokos szobahőmérséklet aligha alkalmas a vörösborok élvezetére, nem beszélve a 40 fokos nyári melegben borteraszokon felszolgált hűtetlen borokról.

Végül ilyen téveszme az is, hogy borba vizet nem öntünk. Valóban, csapvizet nem öntünk a nemes nedűbe, ha lehet, sós ásványvizet sem (mint amilyen például a tusnádi vagy borszéki), de semleges ízű szénsavas ásványvizet (pl. lippai) vagy szódát igen. Persze nem minden borba.

Az ideális fröccsbor fehér és reduktív eljárással készül (kóracél tartályban, ellenőrzött nyomás és hőmérséklet mellett), ennek köszönhetően elsődleges, a szőlőgyümölcsöt idéző ízekben gazdag. Továbbá élénk savú, friss, azévi vagy előző évi szüretből származó, nem tartalmaz maradékcukrot, ha netán látott hordót, akkor az véletlenül se legyen újhordó. Jobb, ha a mineralitás sem dominál benne, így esnek a legizgalmasabb magyar borok, a somlói, tokaji és badacsonyi nedűk, melyeket inkább tisztán igyuk. Az etyeki, mátrai, alföldi borok viszont igen jók fröccsnek.

Legjobb fröccsfajták: rizlingszilváni (pl. Nyakas pince, Ludányi András), 

olaszrizling (pl. Jásdi István)

, ezerjó (pl. Frittmann János, 

Font Sándor)

, de igen jó fröccs készíthető egyes Chardonnay-kból (pl. Konyári)

 és Sauvignon Blancokból (pl. Lisicza).

Napjaink divatbora, a rosé kiválóan alkalmas fröccskészítésre, nem véletlen, hogy manapság igen népszerű romkocsmákban a legtöbben ebből kérik a fröccsöt. Miként Dúzsi Tamás, a magyar rosékkirály 

(aki nem mellesleg a világ legnagyobb rosé borversenye, a „Rosé du Monde” éremtáblázatának élén áll) mondta, hogy a rosé nem más, mint kékszőlőből fehérbor-filozófiával készített bor. Nem csoda, hogy alkalmas fröccsnek, hiszen a legtöbb rosé eleget tesz a fenti feltételrendszernek.

A keverési arány tekintetében az egyéni preferencia az irányadó.

Hamvas Béla a dupla-kisfröccsért, az egy pohárban összekevert 4 decit fröccsért szállt síkra, melyhez 2 dl bort vegyítünk 2 dl vízzel. Szerinte egy férfiember ez hajtásnyira ennyit húz le s fontos, hogy a mozdulat ne törjön meg ivás közben.

Krúdy nevéhez kötött fröccs 9 deci bort tartalmaz és egy deci szódát.

A kisfröccs (1-1 dl mindkét hozzávalóból) kocsmai alaprendelés.

Nagyfröccsöt azok isznak, akik jól bírják az italt.

Szomjúság ellen a laza fröccsök jók, mint például a hosszúlépés (1 dl borhoz 2 deci szóda jár ezesetben).

Érdemes végigmenni a „bérházfröccsökön”, melyek fél literesek. A bérlő, az egyszerű lakó „Lakófröccsöt” iszik, egy deci borhoz kever 4 deci szódát. Jobban áll anyagilag a Viceházmester, aki két deci borhoz önt három deci szódát. A Házmester három deci bort két deci vízzel kever, míg a Háziúr 4 deci borhoz ad egy deci vizet.

Igyuk bizalommal a fröccsöt nyáridőben! Üdít, felfrissít s még egészséges is. S azt se felejtsük, hogy a borászok elsöprő többsége rendszeres fröccsfogyasztó, s nem tekinti szentségtörésnek, ha egy arra való borából valaki fröccsöt készít.

Dorozsmai Endre

A szöveg az itthon.ma honlap számára készült, ott jelent meg még az augusztusi rekkenő hőségben. De tanúsíthatom, mint naponta fröccsöző ember, hogy a januári télben is jól tud esni a fröccs a tűzhely mellett.

Nyakas-est a Tulipánban

Az Etyek-Budai borvidék Magyarország legfiatalabb borvidéke. A Bicskétől Pákozdig húzódó szőlőültetvény a rendszerváltás évében, 1990-ben emelkedett borvidéki rangra. A borivó közönség előbb Báthory Tibor borász révén kerülhetett kapcsolatba a borvidékkel, aki másodikként kapta meg az Év borásza titulust 1992-ben, majd a Bortársaságban büszke áron találkozhatott a kilencvenes évek második felében az Etyeki Kúria szép, konzervatív címkés, akkor még meglepően modernnek ható boraival.

A borvidék népszerűvé válásához nem kis mértékben járult hozzá a Rókusfalvy Pál által kezdeményezett, első ízben 2003-ban megrendezett Etyeki Pincefesztivál, melyre tízezrek látogattak el évente, a tizedik, 2012-ben megrendezett esemény honlapja összesen félmillió látogatóról szól.

 A 2000-es évek elején vált egyre ismertebbé a Nyakas pince is, melynek szőlőfeldolgozója 1997-re készült el. Korábban a pincészet mögött álló szövetkezetből kft-vé lett Nyakashegy nevű társulás szőlőtermesztéssel foglalkozott elsősorban. Borászati vezetőjük, az idén 80. életévét betöltött Maya Ernő 2002-ben megkapta „a borász szakma Kossuth díját”, az Év borásza kitüntetést. Mint megtudtuk Nagy Péter kereskedelmi vezetőtől, aki az aradi kóstolót tartotta, 

a nagytekintélyű borász ugyan most is figyel a borokra, havonta bejár a céghez, de a konkrét munkát ma már Nyúlné Dr. Pühra Beáta végzi.

 „Birtokunknak a Nyakas-hegy lábánál meghúzódó kicsiny település ad otthont, amelyet nemes egyszerűséggel "Tök"-nek hívnak. Birtokunk nevét a medencét átszelő Gerecse hegység nyúlványáról a „Nyakas”-ról kapta. Szőlőterületeink az Etyek-Budai borvidék északi körzetében, Budajenő és Tök községek határában találhatóak.” – olvashatjuk a borászat jól strukturált honlapján.

A Nyakas pincészet jelenleg 180 hektáron gazdálkodik, ami nem kevés, és vélhetően a volumen is hozzájárul ahhoz, hogy itt kapni Magyarország-szerte a talán legjobb ár/érték arányú kimért bort, helyben a pincénél. A palackozott minőséghez közeli fehérborokért literenként 500-650 forintot kell csak fizetni. Tény, hogy ennél olcsóbban is van kimért bor sokfelé, de hasonló minőségű csak néhány helyen (pl. Gál pincészet, Csepel, Font pincészet Soltvadkert). Ezzel együtt a budapesti vigalmi negyedet és kocsmák, vendéglők ezreit nem ezekkel a borokkal látják el, hanem szintén jó ár/érték arányú palackos tételekkel, melyek megannyi nemzetközi és országos díjjal büszkélkedhetnek. Jellemző kis sztori, hogy amikor megkerestem Nagy Pétert 

a kétezres évek végén, hogy egy akkor induló borversenyre küldjön bort, szokatlan egyenességgel azt mondta, hogy szívesen megtenné, de már minden boruk megnyert egy-egy tekintélyes aranyérmet vagy akár többet különböző rangos versenyeken s milyen kínos lenne, ha nálunk csak ezüstre értékelnék. Nem tudtam erre mit mondani, a borverseny soha nem abszolút mérce, s bármilyen jó a bor, elképzelhető, hogy egy bizottság alulértékeli.

A borsort 

egy lendületes, üde 2016-os rosé nyitotta, amit az egy évvel idősebb testvére követett.

Ezután kóstoltuk az első fehérbort, egy idei Irsai Olivért, amelyről megtudhattuk, hogy Kocsis Pál nemesítéskor, 1930-ban csemegeszőlőnek szánta, s nem is érte meg, hogy slágerbor legyen belőle.

Az Irsait a pincészet egyik legnépszerűbb bora, az Aligvárom cuvée követte, egy Irsai Olivér – Sauvignon blanc – Chardonnay – Pinot gris házasítás. Találó a honlapon olvasható jellemzés: „az illatok harmóniája a zamatok mélységével és kiemelkedő savegyensúllyal párosul. Intenzív, behízelgő gyümölcsösség és rendkívül széles aromaskála jellemzi. Pikáns szószos húsokhoz, a tenger gyümölcseihez és keleti ízekhez is kitűnően illeszkedik.”

Ezt követte a Sauvignon Blanc, mely a pincészetnek ikonikus fajtája, a legemlékezetesebb tételeket ebből valamint Chardonnay-ból készítették. E két fajta – no meg a pincészet - ezúttal sem okozott csalódást.

A sort a pincészet csúcssorozata, a Menádok három bora zárta, a „sur lie” illetve „battonage” (finomseprőn tartás és seprőfelkeverés) technológiával készült 2011-es Chardonnay, egy szintén érlelt, nagy testű, 2011-es Szürkebarát valamint egy kései szüretelésű, maradékcukrot is tartalmazó 2007-es Sauvigon blanc.

A kiváló borok mellé tonhalkrémes és libazsíros bagett-karikákat 

valamint főtt tésztával körített gombás sertéstokányt 

fogyaszthatott az érdeklődő közönség. A desszertborhoz csörögefánkkal is kedveskedtek a házigazdák.

Aki nemcsak utólag szeret olvasni borkóstolókról, hanem előzetes értesítést szeretne, jelentkezzen 0257 282020 számú telefonon vagy a schmak@araditulipan.eu email-címen, hogy felkerüljön az értesítési listára. A Tulipán borestéi nyitottak minden érdeklődő számára.

A Nyakas borok nyitás óta kóstolhatók és vásárolhatók a Tulipánban.

Dorozsmai Endre

Ménes szőlővesszején…

Úgy tartja a szólás, hogy „senki sem próféta saját hazájában”, de mint a népi bölcsességek általában, ez sem általános érvényű. Legalábbis, akik ott voltak a minap a remek ménesi kóstolón a Tulipán könyvesbolt- és borozóban, megtapasztalhatták, hogy Balla Gézának az aradi magyarok között van egy igen lelkes, „kemény magnak” tekinthető rajongó-tábora. 

Igazi baráti kóstolót tartott Géza, melyet közbekérdezések, hozzászólások tarkítottak, úgy, hogy közben mindvégig kézben tartotta a társaságot, uralta a helyzetet. Ahogy azt egyébként megszokhattuk tőle. Ráadásul itt még könnyű dolga is volt, az eleve kulturált borfogyasztásra ösztönző környezet, a kisebb létszám, vessük ezt össze egy száz fős pincekóstolóval, amit egyébként borászunk szintén  könnyedén vezényel le.

Balla Gézát úgyszólván mindenki ismeri Aradon, akit kicsit is érdekelnek a borok, de azért érdemes róla elmondani, hogy amellett, hogy kiváló borokat készít, hogy faggatóra fogja Arad-hegyalja történelmi dűlőit, hogy visszaidézi boraival az ezer éves magyar borászkodásra visszatekintő Ménesi borvidék hajdani királyi rangját (nem metafora, a ménesi borvidék gazdái között dokumentálhatóan voltak királyi beszállítók is), egyben egyetemi tanár, borakadémikus is, aki tagja a legjelentősebb magyar szakmai borászszervezetnek, a kizárólag csúcsminőséget produkáló borászokból álló Pannon Bormíves Céhnek.

Ezúttal is igen szép sort hozott, kezdtük egy Mustos Fehérrel, mely Arad-hegyalja hungarikuma, egy régi filoxéravész előtti magyar fajta, mely a mi borvidékünkön kívül csak az Érmelléken található meg. Jó savú, ropogós, harsány illat- és ízvilágú bor ez, melyről az egyébként nem fröccspárti borász is elmondta: adottságai révén kiválóan alkalmas fröccsnek is. A krónikus fröccsivó krónikás hadd erősítse ezt meg: Géza Mustos Fehére a legjobb Kárpát medencei fröccsborok egyike, Ludányi András Olaszrizlingje, a Nyakas pince Rizlingszilvánija s még néhány pince remeke mellett.

Királyleánykával folytattuk, mely 2012-es volt, testesebb az előzőnél, visszafogottan fajtajelleges, de jó ivású, korrekt bor. Várjuk a 2013-ast. Rosé műfajban borászunk ismét nagyot alakított, nem csoda, elmondta, hogy külön roséra szüretel, nem a vörösbor levéből enged le rosénak. A bor valóságos illat-kavalkáddal köszön be, ízben sem hagyja cserben a kóstolót, lecsengése, zamata hosszan tartó. A vörösborok részletes ismertetése szétfeszítené e kis írás kereteit, maradjunk annyiban, hogy az est legmaradandóbb élménye sokak számára a két Sziklabor besorolású Cabernet Francnak, a 2009-esnek és a 2011-esnek az egymás melletti megkóstolása volt. A sort a Kárpát medence-szerte ismert és elismert Kadarissima zárta, mely egy szamorodni-technológiával készített négy puttonyos aszú cukortartalmával rendelkező desszertbor. A borok mellé a falatkákat ismét Schmak Jutka 

komponálta, a fehérborokhoz tökmagolajos bagette-karikákat és csicseriborsókrémes falatkákat fogyaszthattunk, 

a vörösborokhoz chili con carnet a kapható legjobb fajta babból, 

a desszerthez pedig csörögefánkot. 

A kóstolón szóba került az a nemcsak ménesi, hanem villányi és szekszárdi borászok által is terjesztett legenda, miszerint Kölcsey Ferenc eredetileg Ménes szőlővesszejét írta bele Nemzeti Imánkba. Akár igaz, akár nem, annyi biztos: egy Balla sor megkóstolása után, hajlamos az ember továbbadni e szállóigét. „Si non é vero é ben trovato”, ahogy a klasszikus mondás tartja.

Mi mással zárhatnám soraimat, mint azzal, amivel Balla Géza is tette. A pince, mely a borvidék első számú attrakciója lassan másfél évtizede, nyitva áll egész évben, várja a borra szomjas ínyenceket.

Aki a Tulipán borestéiről nemcsak utólag szeretne olvasni, hanem előzetes értesítést kérne, jelentkezzen a 0257 282020-as telefonszámon vagy a schmak@araditulipan.eu e mailcímen. Balla Géza borait a legkedvezőbb áron a Tulipán borozóban valamint a pincészet Kossuth utcai mintaboltjában szerezhetjük be.

Dorozsmai Endre

A szöveg a Nyugati Jelen számára készült.

Tulipán könyvesbolt és borozó (Arad, Templom utca)

„Ha megöregszem pincét akarok, ezt már szilárdan elhatároztam. Semmi mást nem akarok az élettől. A pince helyét is kinéztem, nem messze otthonomtól: gyalog járok majd ki, s vigyázok, hogy a környékbeliek, bortermelők, gyümölcsöskertek tulajdonosai, vincellérek ne tudjanak meg semmit városi múltamról. Ha megsegít a vaksi sors, hetvenéves koromra tisztességes emberek a maguk világából való tisztességes embernek tartanak majd, tehát bortermelőnek” –írta Márai Sándor „A magyar borokról” című örökbecsű írásában.

Jómagam nem vagyok ilyen nagyravágyó, megelégszem egy borozóval. S mivel még nem vagyok öreg, legalábbis nem érzem magam annak, így az ötven fele közeledve sem, megelégszem azzal, hogy egy barátom nyit borozót. 

Én majd minden megteszek a népszerűsítésért, mindaddig, amíg úgy működik, mint most: magyar borokat népszerűsít, magyar könyveket és folyóiratokat terjeszt, a háttérben Gidófalvy Attila „Best of Rock” nevű rádióadója szól az internetről, s a tárgyi környezet olyan, hogy nehéz szívmelengetőbbet elképzelni. Helyet kap a dekorációban az Aradi Tizenhárom, az alföldi tanyavilág romantikája, a Nagyságos Fejedelem, Arad Szabad Királyi Város térképe, hordódongák, bortartók és borok s még sorolhatnám. 

A borlapon a legjobb magyar bortermelők nedűi közül válogathatunk. A Nyakas pince, Dúzsi Tamás, Eszterbauer János, a Bodri pince, a Szeleshát pince, a Tringa pince, Figula Mihály, a Jackfall bormanufaktúra, Lelovits Tamás, Polgár Zoltán, a Vylyan pince, a Font Pince, a Frittmann pince, a Juhász testvérek valamint Sike Tamás boraiból. A borok tekintélyes része rendelhető pohárra is, az árszabás egyébként honorálja, ha valaki egész palackot rendel. Olyannyira, hogy a palackárak néhol még a magyar szaküzleti forintár alá is mennek egy kicsivel. 

Jómagam egy Figula Olaszrizlinget rendeltem a nagy melegre s a fröccsözési szándékomra való tekintettel.

A borok mellé borszéki ásványvizet ihatunk és olvasgathatjuk akár a magyar gasztrosajtó termékeit, akár komolyabb könyveket is.  

A Tulipánban otthon érezhetjük magunkat, olyannyira, hogy ha az ember egyik nap megfordult arrafelé, másnap már visszavágyik.

Dorozsmai Endre

A szöveg a blog számára készült, de lehet, hogy átszerkesztve leadom az "analóg" sajtónak is.

Jazz Café (Kézdivásárhely, Fő tér)

Örömteli jelenség, hogy egyre több színvonalas kávézó, borozó, pub nyílik Székelyföldön, ahová jó érzés beülni. Ilyen Kézdivásárhelyen a Jazz Café is, melynek hangulatos, barátságos a beltere, 

itallapja kisebb jazz-lexikon, 

a falakon művészi fekete-fehér fotók láthatók a műfaj nagyjairól.

A választék nem túl széles, de van frissen préselt narancslé, amit ki is használtunk, s többféle magyar bor, bár a választékot jó lenne szélesíteni. Száraz fehérborból szerettünk volna fröccsöt, a Királyleánykára esett a választásunk, mely, mint utólag kiderült az Ostoros Novaj pincészetből származik.

Pincérünk nem tudta megmondani, mely pincészet palackozta a bort, kérdésünk is alighanem zavarta, szűkszavúan azt válaszolta, hogy megmondja mindjárt, de mégsem úgy lett, kezünkbe nyomta a palackot, nézzük meg magunk a pincészetet. Megnéztük. A borral találkoztam már egy piricskei étteremben, nem túl fajtajelleges, nem túl üde, de technológiailag nem hibás tétel, fröccsnek ha nem is ideális (mint mondjuk Ludányi András, Konyári János vagy a Nyakas pince reduktív fehérei), de alapvetően megfelel.

Kiültünk a teraszra, 

élveztük az életet, majd jóbarátom terepjárójával felmentünk a Perkőre. 

Soha rosszabb napot!

Dorozsmai Endre 

A szöveg a blog számára készült.

  

Best buy borok Magyarországon

Midőn megkérdeztek egy alkalommal egy borszakértőt, hogy miből tudhatja a közember, hogy egy bor jó-e vagy sem, az illető azt a lakonikus és egyszerű választ adta, miszerint „onnan, hogy a bor jó drága”. Habár a válasz első olvasatra idegesítően fölényes, lekezelő és nyegle, végső soron nem alaptalan. Mert persze, hogy a legjobb dolog egy bort úgy megvásárolni, hogy előtte megkóstoltuk. Sőt, úgy kóstoltuk, hogy már mögöttünk van néhány ezer bor megkóstolása. De ha a borok világában járatlan ember egyedül kell orientálódjon, akkor bizony az ár – egyéb, pl. egy szakértő jóbarát - híján elég jó mérce.

Akkor már csak azt kell tudnia, hogy hol érdemes egyáltalán árakat fürkészni. Mert nem mindegy, hogy az ember a bevásárlóközpontban nézelődik, egy plázás borszaküzletben, ahol nagy a bérleti díj, ami a borok árán is meglátszik általában, vagy egy jól menő, az árakat ésszerű határok között tartó borszaküzletben.  

Nem árt tehát egy megbízható borszaküzlet. (Nekem a Budakeszin működő Pincekulcs a kedvencem, utána szorosan a Bortársaság, majd a Veritas, ha valamiért muszáj bevásároló-központba menni, akkor a CORA a megoldás, ott a legjobb a borfelhozatal.)

Következő probléma, hogy sokkal több a borszerető ember, mint azok, akik meg tudják engedni maguknak, hogy 20-30-40 euró magasságában vásároljanak rendszeresen borokat. Tapasztalatom szerint az átlagjövedelemmel rendelkező borrajongók a forráshiányt az ingyen hozzáférhető információkkal kompenzálják. A drága borokat megkóstolják különböző egységáras vagy ingyenes rendezvényeken (VinCe, 7x7, Egri kóstoló, Furmint Február stb. illetve különböző szaküzletek ingyenes bemutatói) s ha bort vesznek, akkor elsősorban az ár/érték arányra figyelnek. Mindenkinek megvan a maga „best buy” toplistája, s nem előnytelen, ha ezekre kölcsönösen figyelünk.

Jómagam az alább következőket emelném ki.

A válogatás persze szubjektív, nem véletlen hogy egyes borászok több tétellel is szerepelnek. A borok jellemzően a Bortársaságnál kaphatóak, ha van kivétel, azt ott jelzem.

Könnyű fehérborok

Konyári János: Chardonnay, 2010, 1320 Ft – évről évre stabilan magas minőséget adó korrekt reduktív a bor a mindennapokra.

Légli Ottó: 333, 2010, 1180 Ft – az év 333. napján forgalomba kerülő hasonló filozófiájú és áru bor a Dél Balaton másik sztárborászától.

Dúzsi Tamás: Fürtike, 2010 – 1090 Ft. Könnyed kellemes, reduktív Ezerfürtű. Slágerbor.

Nyakas: Aligvárom cuveé, 2010 – 1250 Ft Jól eltalált névválasztás, tipikus Nyakas karakter, baráti díjszabás.

Komoly illetve „nagy” fehérek

Kerkaborum: Vörcsöki Furmint, 2008 1720 Ft – egy nagy fehérbor a javából, komoly meglepetést okozhat vakon összeengedve somlói és tokaji társaival. Árban azoknak durván fele. Heimann Zoltán és Bussay László közös kezdeményezése.

Szeremley Huba: Badacsonyi Szürkebarát, 2008 – 1990 Ft – Minerális, fajtakarakteres, komplex, szépen felépített tétel. Legutóbb a VinCE-n kóstolhattuk a MW kurzuson két fajtársa mellett vakon.

Tokaj Nobilis: Birtokbor, 2009 – 2130 Ft Bárdos Sarolta és Molnár Péter remekbe szabott Furmint-Hárslevelű házasítása potom pénzért.

Demeter Csaba: Egri Hanga cuveé, 2009 - 1300 Ft körül megkapható Bordeaux-i aranyérmes fehér cuveé. (Veritas, Cora, stb.)

Béres Pincészet: Holdezüst Cuveé, 2008, 1170 Ft (Veritas) – ára egyenesen mellbeverő, a Naparany kedves, félszáraz társa. Eredetileg hasonló volt az árfekvésük, a Holdezüsté időközben valamiért szinte felére esett.

Rosé

Konyári János:  Cabernet – Merlot Rosé, 2010 – nem olcsó rosé a maga 1490 Ft-os árával, de idén nem kóstoltam jobbat. Gyümölcsös, intenzív illat, jó savak, ropogós, üde bor, azt adja, amit egy könnyed, jó ivású rosé adhat.

Font Pincészet: Soltvadkerti Kékfrankos Rosé, 2010 – 1100-1200 ft (itt például 1140 http://www.bor-bolt.hu/termek.php?ID=1400) Évról évre több jelentős versenyen nyernek Fonték aranyat ezzel a kedves, illatos, behízelgő roséval.

Könnyed vörös

Tüske Pince (Halmai Csaba): Kékfrankos, Az alapok, 2007 – 1490  Nomen est omen. Jó ivású szekszárdi Kékfrankos a mindennapokra.

Dúzsi Tamás: Leányvári Kékfrankos, 2007 – 1470 Hasonló ár, hasonló filozófia a Rosékirálytól.

Komoly vörös

Ikon: Cabernet Sauvignon, 2008 – 1890 - nem lelem a Bortársaság honlapján, lehet kifogyott, de vélhető, hogy sok helyen még polcon van. 1890 Ft az ára, baráti körben megejtett vaktesztünkön leverte a többszörös áron kapható délpannon nagyságokat.

Tűzkő: Talentum Cuveé, 2006 – 1855  - ez a pincészet igazságtalanul kimaradt a közérdeklődés homlokteréből, kevés a hír felőle, holott igen szép vörösök kerülnek ki tőlük. A fehérek időnként csalódást okoznak. (Veritas)

Vörös nagyágyúk

A vörösnagyágyúk per definitio drágák.

De nem mindegy, hogy 3000, 5000, 8000, 10000, 15000 vagy 20000 Ftot perkálunk le értük.

Tüske Pince: Baranyavölgyi Cabernet Franc, 2007 – 3280 Ft – koncentrált, kerek, sűrű szövésű, elegáns Cabernet Franc.

Konyári Pince: Cabernet – Syrah, 2008 – 2790 Ft – miközben a legtöbb bornak felfelé megy az ára, Konyáriék kb. 500 Ftot engedtek az árból e bor esetében, mely 3300 ft körül is bőven megérte az érte kiadott minden forintot.

 Dorozsmai Endre

A szöveget a Borbandi blogra írtam, nagyjából két éve. A felsorolt borok egytől egyik piacon vannak még, igaz, más évjáratban és valamivel magasabb áron. Nagyjából 100-150 Ft-t kell hozzáadni ahhoz, amit itt közöltem.