A Gere nevet nem tudom
elfogultság nélkül leírni. Egy férfi életét végigkíséri az első szerelem, az első
berúgás, az első szeretkezés, az első IPA sör (ezt a gondolatot az öcsémtől
vettem kölcsön, a többi saját kútfőből való) és az első jó bor emléke.
Soha nem felejtem el, amikor egy
kedves ismerősünk, aki egyben távoli rokon is, a Várbarlangban 1997-ben először
kínált olyan borral, mely katartikus élményt jelentett számomra. (Annak dacára,
hogy kóstoltam korábban is jónak mondott magyar és francia borokat.) Gere
Attila 1995-ös Cabernet Sauvignon Barrique-ja volt az. Volt ennek az élménynek
imprinting némi jellege, azóta is úgy vélem, hogy mindenki számára evidencia,
hogy a legnevesebb, leghíresebb vörösbortermelő Magyarországon Gere Attila. El
is csodálkoztam azon, amikor több szakmabeli barátom azt állította, hogy Bock
Józsefé az elsőség. No de ez szinte mellékes a mondanivalóm szemszögéből.
Azért csak „szinte”, mert e két
kiváló borász nemcsak boraival járult hozzá a magyar gasztroforradalom
sikeréhez, hanem éttermeivel is. A Bock bisztró emlékezetem szerint 2004-ben
nyitotta meg kapuit, nem sokkal nyitás után látogatunk el oda egy jóbarátommal,
aki maga is belekóstolt az éttermek világába, tulajdonosként, az Opus éttermet
vitte, míg bírta, a Lendvay utcában. Mindketten éreztük, hogy ez a hely más és
több, mint a fővárosi vendéglők zöme.
Hasonló csúcsélmény volt, amikor szintén
nem sokkal a nyitás után elmentünk a Gere Mandula étterembe az 1998-as év vége
fele.
Ha emlékezetem nem csal, Budapestről tettünk egy jó kis kitérőt, Szekszárdon
át s mentünk utána Temesvárra, majd valamikor az éjjel közepén érkeztem haza
Aradra.
Az étterem hangulata csodás, polgári ízlésvilág, nem feszengős elegancia, a kandallóban ropogott a tűz.
Nyitásként Snidlinges szarvasgombaolajos fűszervajat kaptunk válogatott péksüteményekkel. Majd egy falatka malacsültet lencsesalátán.
Tisztán emlékszem, hogy a Gere
borok mellé komponált ételsort rendeltem, társam egyebeket az á la carte
étlapról. Nagyon tetszett a virtuozitás, az alapanyagok sokfélesége, a tálalás,
az állagokkal és ízekkel való játék, nem véletlen, hogy a hely azóta is nagyon
előkelő helyen van a 100-as listámon.
A degusztációs menü a borokkal:
Konfitált libazúza és házi füstölésű libamell fehérrépahabbal
(hozzá a bor: Olaszrizling, 2007)
(társított bor: Portugieser 2007 - ezesetben a kissé sántított a társítás)
Rózsaborsban érlelt libamell füstben sütve, sült gesztenyével, rakott burgonyával
(hozzá a bor: Pinot Noir, 2006)
Báránygerinc újborral készült báránybelsőséggel, pirított reszelt karfiollal, súfnudlival
(a bor: Cabernet Sauvignon 2006)
Házi csokoládétortánk feketeszeder lekvárral meggymagolajjal és olívatatárral
(Kopár Cuvée, 2006)
Elvben volt még a menüsorban egy libaeszencialeves húsával töltött derelyével, de az valahogy kimaradt fotósorból. Rosét adtak mellé.Társam a következőket kérte:
Sütőtökkrémleves pirított magvakkal, tökmagolajjal
Fogas paprikásan, füstölt haltejjel, juhtúrós csuszatésztával
Tokaji hangulatban: hárslevelűben gőzölt körte kéksajt fagylalttal
A desszert mellé adtak ajándékba (nemcsak nekünk :) egy pohár Amicus Cuvée a Tokaj Nobilis pincészettől, mely egyébként egyik kedvenc desszertborunk s mely remekül harmonizált az étellel.Egy helyre a legtöbb esetben csak egyszer jutok el, mivel annyi izgalmas egység nyílik, s az ember pedig hajszolja az újat. Minden esetre az étterem honlapját böngészve úgy tűnik, hogy tartják a szintet, sőt, vélhetően fejlődtek is, mint ahogy egyébként minden csúcsétterem esetében, ahová sikerült visszamennem némi idő elteltével, vagy szinttartást vagy fejlődést tapasztaltam.
Álljon itt pár fotó a szobákból is:
Az étterem komoly szakmai
visszaigazolást is kapott: a Magyarországon első ízben megjelenő Gault Millau
kalauz 2012-ben 13 ponttal, azaz egy „sapkával” jutalmazta a helyet, ami azt
jelenti, hogy a Mandula étterem az országos élbolyhoz tartozik. A 13 ponttal
járó egy sapkát sikerült a következő, 2014-es kiadványban is megőrizni.
Úgyhogy jó szívvel tudom ajánlani
mindenkinek a Gere Mandula éttermet, aki meg tudja engedni magának anyagilag a
meglátogatását. Ha rászánja magát, utólag nem fogja megbánni. A minőséget főszabály szerint meg kell fizetni.
A szöveg a blog számára készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése