Aki rendszeresen
nézegeti e blog bejegyzéseit, észrevehette, hogy lassan egy éve érdeklődésem
nem kis mértékben a magyar kézműves sörök felé fordult. Ez nem jelenti azt,
hogy ne innék a korábbi gyakorisággal bort, vagy, hogy ne törekednék a
fontosabb borkóstolókon ott lenni, de azt igen, hogy a bor és a pálinka mellett
gyakran iszom minőségi sört is, és az éttermek, minőségi borozók valamint
pálinkázók mellett az érdemlegesebb sörözők is kiemelt célpontokká váltak
számomra. Fő tippforrásom persze a világháló, azon belül pedig a www.kezmuvessorok.hu oldal, mely sajnos
egyre kevésbé aktuális. De szerencsére jónéhány klasszikus hely, melyet e
honlap is népszerűsít, tartja még magát.
Ezek közé tartozik az
IF is, ahová két turné keretében is eljutottunk, sajnos mindkét alkalommal úgy,
hogy előzőleg már több helyen is ettünk. Így nem tudok beszámolni arról, hogy
milyen a medvehagymás garnélájuk, a verjus-s vinaigrette-et készült libamellsalátájuk,
vagy az avokádóval és kecskesajttal töltött füstölt lazac tortácskájuk. De e
kis példálózó felsorolás elég egyértelművé teszi, hogy az előételek nem
merülnek ki a hortobágyi - rántott gomba - rántott sajt vonalon, a desszertek
pedig a somlói-gesztenyepüré-palacsinta triász szintjén. Kínálnak olcsó, naponta
változó déli menüt is, 1180 ftért 3 fogást, ezek sem hangzanak rosszul, vannak
napok, amikor kissé sablonos a kínálat, más napokon viszont igencsak
ínycsiklandó fogásokat ígérnek, a múlt héten például a marokkói napot szívesen
kipróbáltam volna. Azért volt némi gasztro-tapasztalatunk is az IF-ben, első alkalommal
ettünk egy mascarpones desszertet, valami déli gyümölcsös tiramisut,
ami megelégedésünkre
szolgált és egy szintén ízletes, jó minőségű alapanyagból, lisztmentesen vagy
nagyon kevés liszttel készült csokitortát.
A borlap szűk, de
tisztességes tételekből van összeválogatva. Szicsek és Nobilis pálinkákat
tartanak, jó drágán, a 2013-as itallap-fotóm tanúsága szerint 750 a 2 cl bármelyik
tételből.
A helynek két masszív
erősségéről azonban még nem szóltam. Az egyik az élő jazz zene, ami a mai világban,
amikor az igénytelenség, a primitivizmus elönt szinte mindent a „szórakoztatózenét”
sugárzó rádióktól a „trendi” kocsmákig, igen kellemes felüdülést jelent. Mindkét
koncert, amit kifogtunk, remek volt, csak gratulálni tudok a szervezőknek és a
hely működtetőinek.
A másik erősségük a
kézműves sörválaszték, több izgalmas tételt is tartanak csapon, mindig mást, mi
legutóbb Nohoplimitet ittunk a Hopfanatictól, közel egy évvel korábban meg két üveges
sört, Napalmot és Anonymust továbbá négyféle csapoltat, köztük Little Johnt,
még az első töltésből, a sötétebb változatból.
A palackos kínálat sem rossz, az
is változó, a neten épp fellelhető lista tartalmaz többet is a kedvenceim
közül, így van épp Zwickl, Távoli galaxis és Anonymus.
Jó esély van rá, hogy
legközelebb majd együnk is valami komolyabbat is. Mondjuk „fokhagymás
szilván sütött kacsacombot gyömbéres almapürével és rozmaringos steak
burgonyával” vagy „házi medvehagymás pulyka kolbászkákat hagymás tört
burgonyával és zöldbors mártással.”
Akkor esetleg
visszatérek a témára. Addig is, aki a Ráday utcában jár és szereti a minőségi
söröket meg a minőségi zenét, az ne habozzon, térjen be!
Dorozsmai Endre
További információk:
A szöveg a blog számára
készült.
Az If kávézóban 2013
nyarán vagy talán kora őszén jártunk először és 2014. május 9.-én másodszor.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése