A minap Arad „Váci
utcájában” sétálva úgy döntöttünk, hogy benézünk ismét a Pizza Drive-ba. Ez a
hozzánk legközelebb eső pizzázók egyike. Hosszú évekkel ezelőtt voltunk már
itt, rendeltünk is innen egy párszor pizzát, de miután rájöttünk, hogy növényi
sajtot használnak, leszoktunk erről. Időközben a helyet átépítették, a faboxok
helyett most tágas tér fogadja a betérőt, régi falióra, kredenc, diszkrét világítás,
tégla- illetve méregzöldre festett fal. Sajnos jókora plazmatévén megy valami
akármi, a háttérben az optimálisnál hangosabb, elviselhető, de élvezetesnek nem
mondható zene és persze cigarettafüst.
Pincérünk hidegen
fogad, majdhogynem arrogánsan, majd miközben nekifogok egy kérdésnek, hátat
fordít s elmegy. Elbeszélgetünk társaimmal azon, hogy menjünk-e ki, a többség
(hárman voltunk) arra szavaz, hogy inkább kérjük ki maguknak a viselkedését.
Megtesszük, mire meglepetésünkre elnézést kér, amit megismétel távozásunkkor
is, sőt közben még egy mosolyt is kicsihol magából, amikor a pizzához hozza a csípős
olajat. No ennyit a kiszolgálásról.
Nem voltunk különösebben
éhesek, a gyerek profiterolt kért,
mi a jóbarátommal egy pizzát
meg egy adag ropogós csirkeszárnyat sült krumplival.
Az ételre fél órát kellett várnunk, ami elég sok, vélhetően a konyha (látványkonyhával dolgoznak) rendelésre készült pizzákkal foglalatoskodott. A pizza nem volt kiemelkedő, a hozzá adott ketchup (melynek rendelése nem az én bűnöm) silány minőségűnek bizonyult, a csípős olaj sem volt extra szűz olívaolajból. Mindazonáltal élvezhető volt, s nyugtáztuk, hogy a sajt már nem növényi. Élvezhetőség dolgában rosszabb volt a helyzet a profiterollal, melyet helyi viszonyok között igen drágán mértek (16 lej, kb 1050 ft, ennyit kértek egyébként a csirkeszárnyakra is, ami mégiscsak főételnek számít). Pudingalapú, kommersz vaníliakrémben fáradt, érdektelen töltelékkel megtöltött golyócskák és kommersz csokifagylalt gombóc. Nemhogy 16 lejt, de a felét sem adtam volna rá, ha tudom, hogy mit kapunk. A csirkeszárnyak sütés előtt hosszabb időt töltöttek a mélyhűtőben, ezzel együtt ehetőek voltak, de azért némi kis mellékíz érződött, a krumpli mirelit volt. Vélhető hogy újabb nyolc évnek kell eltelni ahhoz, hogy ismét beüljünk ide.
mi a jóbarátommal egy pizzát
meg egy adag ropogós csirkeszárnyat sült krumplival.
Az ételre fél órát kellett várnunk, ami elég sok, vélhetően a konyha (látványkonyhával dolgoznak) rendelésre készült pizzákkal foglalatoskodott. A pizza nem volt kiemelkedő, a hozzá adott ketchup (melynek rendelése nem az én bűnöm) silány minőségűnek bizonyult, a csípős olaj sem volt extra szűz olívaolajból. Mindazonáltal élvezhető volt, s nyugtáztuk, hogy a sajt már nem növényi. Élvezhetőség dolgában rosszabb volt a helyzet a profiterollal, melyet helyi viszonyok között igen drágán mértek (16 lej, kb 1050 ft, ennyit kértek egyébként a csirkeszárnyakra is, ami mégiscsak főételnek számít). Pudingalapú, kommersz vaníliakrémben fáradt, érdektelen töltelékkel megtöltött golyócskák és kommersz csokifagylalt gombóc. Nemhogy 16 lejt, de a felét sem adtam volna rá, ha tudom, hogy mit kapunk. A csirkeszárnyak sütés előtt hosszabb időt töltöttek a mélyhűtőben, ezzel együtt ehetőek voltak, de azért némi kis mellékíz érződött, a krumpli mirelit volt. Vélhető hogy újabb nyolc évnek kell eltelni ahhoz, hogy ismét beüljünk ide.
Dorozsmai Endre
A szöveg a blog számára készült.
A Pizza Drive-ban 2013. október 1.-én jártunk.
A szöveg a blog számára készült.
A Pizza Drive-ban 2013. október 1.-én jártunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése