Bármennyire fáj, a trianoni gúnyhatártól 20-30 kilométerre fekvő egykoron masszív magyar többséggel rendelkező városokban az őshonos, városalapító nemzet tagjai kisebbségbe szorultak, rosszabb esetben szórványlétbe kényszerültek, mint losonciak, kassaiak vagy aradiak. Szórványlétben pedig felértékelődnek a megmaradás szempontjából olyan intézmények is, melyek alapjáraton nemzetsemlegesek: egy étterem, kávézó, vagy akár kocsma.
A kassai Márai bisztró több, mint egy vendéglő, mint ahogy a Világ kávéi nevű, szintén főtéri egység is több, mint egy kávézó. Ezek magyar szigetek, akárcsak Aradon a Jelen ház, a Hooligans Rock Garage, vagy a minap profilkiegészítés után Virág BBQ néven újranyitott One More Beer, mely a magyar ifjúság egyik törzshelyének számított hosszú időn át.
Virág János, avagy Jani, ahogy mindenki ismeri, miután bejáratta a söröző mellett működő kézműves kovászos pékségét, azt fel nem adva, átvette édesanyjától a legendás kocsmát és hosszú füstön készült húsokat kínáló hellyé változtatta azt, némi belső fazonigazítás után.
Értelemszerű volt, hogy a nyitást követően mihelyt megtehettem, meglátogattam a helyet, annál is inkább, hogy a BBQ műfajt sokkal többre tartom a grillezésnél, amivel azt sokan összekeverik. Faszénparázson húst sütni jól-rosszul bárki tud. De alacsony hőfokon, 8-10 órás hőkezeléssel szaftos marhát vagy sertést az asztalra tenni már sokkal nagyobb attrakció.
Kóstoltunk marhaszegyet, ami a műfaj talán legemblematikusabb alapanyaga, marhatarját és sertésoldalast némi mexikói babkörettel. A húsokkal messzemenőleg meg voltunk elégedve, a köret sem volt rossz, de hiányzott róla némi zöld koriander.
Aki helyben eszi meg a rendelt húsokat, kérhet mellé Pilsner Urquellt vagy Ursus Retrot. Hiánypótló kezdeményezés Janié, reméljük, ugyanolyan bombasiker lesz, mint a pékség.
Dorozsmai Endre
A szöveg a Demokrata számára készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése