A gyenesdiási halpiacot keresve
pillantottunk meg egy táblácskát a 71-es főúton: “Bock Bisztró Balaton - 1,5 km”. Igen hamar eldőlt, hogy máskorra
hagyjuk a halpiacot, ott is voltunk percek alatt az észak-balatoni gasztronómia
fellegvárában.
Mivel nem sokkal
korábban ebédeltünk, csak kisebb ínyenckedésre futotta kapacitásunkból. Fogadófalatként
kaptunk egy kosárka remek, részben házi sütésű kenyeret és pörcös zsírt, amihez
persze kértünk lilahagymát és erős paprikát az étlapról.
A zsíroskenyér gyenge
pontunk, nem álltunk ellen a csábításnak jóllakottan sem.
Az összefogott,
jól megkomponált étlapon megannyi izgalmas fogás kínálta magát a kacsamájtól a
Kárpáti módra készült tokhalfilén át füstölt tejhabbal felszolgált
zellerkrémlevesig. Végül a könnyed fehérborok mellé marinált káposztába tekert
harcsatatárt,
Marika néni marinált zellerét
valamint narancshabbal ékített
répatortát rendeltünk.
Ezutóbbi fogás
kissé nehézkes volt és nem különösebben izgalmas, viszont a másik kettő rendben
találtatott. Igaz, a ropogós sült hagymát, ami a zellert díszítette, nem
sütötték frissen, csak rámelegítettek. Maga a zeller viszont kellemes élményt
nyújtott, bármennyire is abszurdnak tűnik elsőre a ress panír átitatása
vízalapú fűszeres marináddal. A harcsa nagyon ízlett, akárcsak a jó állagú,
primér ízeit is őrző káposztalevél, amibe tekerték. A tálalás impozáns, az
itallap tisztes választékot nyújt a névadó borai mellett más borászok nedűiből
is.
A kiszolgálás
kifogástalan, a felszolgálókból árad a természetes kedvesség, a terasz gyönyörű,
a kilátás csodálatos.
Az árak a helyhez mértek, de nem megfizethetetlenek, sőt
egyes fogásokat kifejezetten baráti áron adnak.
Nagyon jó élmény
volt a Bock bisztró e helyszínen is, jó szívvel ajánljuk mindenkinek.
Dorozsmai
Endre
A szöveg a Demokrata számára készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése