A több, mint ezeréves magyar
szállásterületen, a Kárpát medencében a nagy távol-keleti konyhák közül (kínai,
indiai, vietnámi, japán, indonéz, koreai és thai) elsőként a kínai terjedt el, első
egységei már a rendszerváltás előtt megnyitottak, főként persze Budapesten.
Temesváron értelemszerűen csak a rendszerváltás után volt erre lehetőség, bár
éppenséggel beleférhetett volna annyi együttműködés a kínai elvtársakkal, hogy
ne csak kínai nápolyi, sportcipő és óvszer jöjjön az országba, hanem éttermek
is nyissanak, de a nagypolitika nem volt vendéglátásbarát egyáltalán.
Úgyhogy mifelénk a kilencvenes
években nyílt az első kínai étterem s azóta még továbbiak, párhuzamosan azzal a
folyamattal, ahogy a kínaiak bevették sorra a Kárpát medence összes százezres nagyságrendű
városát, talán kivétel nélkül. Sajátos, hogy ezek között az elsöprő többség
egyfajta europaizált kínai konyhát visz, s nemcsak itt. Ugyanazokkal a fogásokkal
találkozunk Göteborgban vagy Bécsben is.
Kivétellel a Kárpát medencében
csak Budapesten találkoztam, ahol a Tiktokon is igen aktív Wang mester nyitott
négy Biang névre keresztelt bisztrót és vezet három nevére vett éttermet, működik
továbbá egy sor autentikus egység a kínai negyedben a Hehetől a Spicy Fishig,
hogy csak az ismertebbet említsem. Wang mester éttermein s a fővárosi Kis-Kína
helyein kívül Renze néven nyitott még egy egység a belvárosban a Ráday utcában,
illetve Liszt Ferenc téren nemrég tárta ki kapuit a Red Lantern, mely hotpotot
kínál, azaz az asztalunkon elhelyezett gázlángon zubogó fűszeres lében főzhetjük
meg az általunk kiválasztott alapanyagokat, a shimej–, fafül- és tű gombától a
pacalon, csirkezúzán, sertésvesén, kacsavéren, hal- és húsgombócokon, különféle
tésztákon át a rákokig, tintahalig és polipig, hogy csak az legizgalmasabbakkal
példálózzak.
Az európaizált éttermeket
is két csoportban lehet sorolni, az egyik a készételt csévingekből kimérő,
esetleg azokat mikrozó, totál standardizált, lényegében érdektelen olcsó tömegétkeztetők
hada, melyek a nagy bevásárlóközpontoktól a plazakon át a külvárosokig mindenfele
megtalálhatók, beleértve olyan vidéki kisvárosokat, mint például Balassagyarmat,
Gyula vagy Kaposvár. A másik kategória a szabályos étlappal működő nagyétterem,
ahol a la carte rendelhetünk frissen készült ételeket érdekesebb alapanyagokból
is, nemcsak csirkéből és sertésből, mint a büfék többségében.
Ezek közé tartozik a
hajdani Studio mozi tőszomszédságában, a Hunyadi kastély mögött 2024 derekán nyílt
Hong Kong étterem. Néhány éve még egy olasz hely működött ott, mára a belteret
teljesen átalakították, egyébként nagy gonddal, az étterem ügyesen elegyíti a
hagyományos kínai ízlésvilágot a modern európaival.
Az étlapon igen változatos
alapanyagokkal találkozhatunk, bár a sokak számára extrémnek számító, de
másokat annál inkább vonzó dolgokkal - mint a kacsanyelv, vér, selyemhernyó,
csirkeláb, sertésvese-, bél- és gyomor – nem. Választhatunk viszont halból, kacsából,
birkából (!), marhából, tintahalból, rákból, sügérből és süllőből készült igen sokféle
fogás közül.
Húszféle román bort
kínálnak palackra, további hármat folyóborként. A Heineken portfólióba tartozó
féltucatnyi tömegsör mellett kínálnak egy hasonló minőségű kínai sört is a
Tsing taot. A töményitalok kommerszek.
Ettünk tavaszi tekercset,
mely akár helyben készült, akár félkész alapanyagból, sokkal jobb volt, mint a legtöbb
helyen kapható minitekercs, amit akár a nagyáruházakban is meg lehet venni s
olajba beleszórva pillanatok alatt megvan. Késztermék édes-csípős mártást adtak
mellé, mint egyébként szinte mindenütt. Élvezhető volt a húsos derelye is, mely
itt-ott szakadozott, de nem bántuk különösebben.
Sültnek ígérték, pároltat
kaptunk, utólagos rápirítás nélkül. Nem békétlenkedtünk, így is ízlett. Rendeltünk
egy ragacsos mártásban felszolgált fafülgombás sertésételt zöldséges rizzsel,
ezzel is meg voltunk elégedve, hozta a szokásos kínai raguk ízvilágát.
Legizgalmasabb
fogásunk egy sertésfülsaláta volt, a fűszeres lében megfőtt fület megdermesztették,
felcsíkozták, majd izgalmas mártással, chilivel és zöldfűszerekkel tálalták.
A kiszolgálás kedves
udvarias és gyors, az árak megfizethetőek, nyilván alapanyagonként változóak,
ha odafigyelünk az étlap jobb oldalára, akkor jutányosan étkezhetünk, mi a felsorolt
négy fogásra három itallal együtt 206 lejt fizettünk.
A Hongkong nem kiugró, de
korrekt étterem, mely jó választás lehet, ha a Bánság fővárosában kínai
ételekre vágyunk.
A szöveg a Heti Új Szóban jelent meg idén januárban.
