Ismét izgalmas kóstolóra került
sor Aradon: ezúttal a Dél-Pannóniai borrégióval, azon belül a magyar
mediteráneummal, Villánnyal ismerkedhettek az érdeklődők. A kilenc hektáron
gazdálkodó Lelovits Tamás borai
reprezentív módon mutatták be azt, amit Villány
tud, szép kerek képet kaptak a részvevők a borvidék kapacitásáról. Mint a
borász-tulajdonos elmondotta, mindennapi munkájában törekszik a tökéletességre,
hisz „a bizalmat, lassan és nehezen, évek
hosszú munkájával lehet csak megszerezni, de egyetlen rossz döntéssel el lehet
veszteni”.
Az első bor a mai trendnek
megfelelően egy kiemelkedő gyöngyözőbor volt, mellyel elnyerték az első országos
gyöngyözőbor-verseny Champion díját. (A borversenyeken pontsávokba gondolkodnak
s több arany, ezüst esetleg bronzérmet osztanak ki, viszont Champion díjat csak
egyet kategóriánként, a legmagasabb pontszámot elért bornak.)
Egy valóságos illatcsokorral
nyitó, behízelgő, jó savú roséval folytattuk, mint a borász elmondta, szántszándékkal
hagytak benne 3 gramm maradékcukrot, hogy ezzel is kedvesebbé tegyék a bort. E
tétel már az idei, 2014-es évjáratot dicsérte, mellyel voltak problémák a sok
esőzés miatt, de a rosék minden jel szerint szépek lesznek.
Ezután következett Villány egyik jellemző
fajtája, a villányi gazdák mindennapjainak ivóbora, a Kékoportó, mely
fajtajelleges volt, a szokásosnál húzósabb savú, ami nem feltétlenül hátrány,
egyrészt sokan eleve az élénk savakat szeretik a vörösborokban is, másrészt
pedig a markáns savkészlet növeli a bor élettartamát.
A Kékoportó után rendhagyó módon
visszatértünk a fehérborokhoz egy minta erejéig, egy szép, újfahordóban érlelt
Chardonnay kedvéért. A szokásos vajas, vaníliás illatjegyek mellett a bor
zöldfűszerek és kókuszos asszociációkat is ébresztett egyesekben. Lelovits
Tamás elmondotta, hogy csak magyar tölgyből, magyar kádárok (konkrétan a Trust
Hungary és az Európai Kádárok) által készített hordókat használ, egyrészt, mert
megvan elégedve a minőségükkel, másrészt,
mert nincs oka támogatni más ország hordóiparát. A hordóhasználattal
kapcsolatban megtudhattuk, hogy nemcsak első töltésű barrique-hordókat használ,
mert „nem az a cél, hogy az legyen az embernek
érzése, ha belekortyol a borba, mintha talpfát nyalogatna”. Szóba került a
villányi eredetvédelmi rendszer is, mely szigorúbb az országosnál, és melynek
értelmében egy maguk által választott kóstolópanel dönti el, hogy egy bor
lehet-e „klasszikus” vagy „prémium” kategóriás villányi bor. A 11 fős panelbe
sorsolás útján választanak be 8 borbírálói végzettséggel rendelkező villányi
borászt és 3 nem villányi borszakértőt.
Ezután csupa nagyágyú következett
egymás után, tömör, nagytestű, súlyos, komplex, mélyfekete fajtaborok, melyek
sokak meglepetésére megőrizték a jól ihatóság erényeit is: Cabernet Sauvignon,
Cabernet Franc, Shiraz, Pinot Noir. Ezutóbbi teljes más arcát mutatta a
fajtának, nem a könnyed, légies burgundi stílusban készült, hanem sűrűbb,
pigmens-dúsabb, nagyobb testű, villányi hangolású bor volt, de úgy, hogy közben
határozott fajtajegyeket is mutatott. De így van ez rendjén, Burgundia maradjon
meg Burgundiának, Villány pedig Villánynak, hiba lenne másolni a borvidék
stílusát, még akkor is, ha ott őshonos ez a fajta.
A kóstoló jó hangulatban telt,
nagy volt az interaktivitás, a hallgatóság
is gyakran hozzászólt egyes kérdésekhez,
rögtönzött közvéleménykutatásra is sor került, melynek eredményeképpen „bejött a papírforma”, a legnagyobb sikert a vörösborok
között a Cabernet Franc aratta, mely nemzetközi szakértők szerint is megtalálta
Villányban a hazáját. Így látják ezt az élvonalbeli termelők Malatinszky
Csabától Debreceni Mónikáig, Jancis Robinson a szakma egyik legnagyobb élő tekintélye
azt nyilatkozta, hogy a Cabernet Franc „kiváló
otthonra lelt” Villányban, de említhetjük a Bortársaságot, a legjelentősebb
magyar borszaküzletet is, mely úgy vezeti fel az egyik termelő Cabernet Franc-ját,
hogy ez egy „világfajta, mely a villányi
borvidéken otthonra lelt.”
Örömteli, hogy a kilencvenes
években megindult, máig aktív sztárborászok mögé miként sorakozik fel a
minőségben kompromisszumot nem kötő második vonal, melynek egyik jeles
képviselője Lelovits Tamás.
A remek borok mellé nagylaki
kolbászt, olajbogyót, friss házi sajtot
valamint kiváló babgulyást ehettek a
részvevők.
Aki a Tulipán borestéiről nemcsak utólag szeretne olvasni, hanem
előzetes értesítést kérne, jelentkezzen a 0257 282020-as telefonszámon vagy a schmak@araditulipan.eu e mail-címen. A
Lelovits-borok kóstolhatók és megvásárolhatók a következő hetekben a Tulipánban
a készlet erejéig.
Dorozsmai Endre
A szöveg a Nyugati Jelen számára készült.
Lelovits Tamás 2014. október 16.-án tartott kóstolót a Tulipánban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése