A Gozsdu udvar vonzáskörzetének
egyik legnépszerűbb helye a vendéglátóipari mega-központ szívében működő
Spíler, ahol, akárcsak a Zsidai-portfólió többi éttermében, Lithauszki mester a
kreatív séf. Nos, ahogy a Spíler viszonyul mondjuk a Café Pierrothoz, úgy
viszonyul a Maszek Debrecenben Kelet-Magyarország legjobb étterméhez, a Pataki Péter séf által jegyzett
Ikonhoz. A Maszekben egyszerű, de színvonalas ételeket kínálnak, informális,
fiatalos környezetben, lényegesen olcsóbban, mint az anyaintézményben. (Az
említett párhuzamban tekintsünk el attól, hogy a Pierrot nincs egyedül, hiszen
lassan egész étterem-birodalom tartozik Zsidaiékhoz.)
Debreceni párost kértünk, lényegében
ezért mentünk oda,
továbbá fish and chips-szet,
valamint egy gofrit.
Csábított
még a helyben készült burger is, de mivel nem sokkal korábban melegítésképpen már
kipróbáltunk másutt egy kézműves darabot e műfajban, az euratlanti térség
street food slágerételét ezúttal kihagytuk.
A debreceni, amit potom 990
forintért kínálnak, pazar volt, jól fűszerezett, intenzív ízű, roppanós, túlzás
nélkül a műfaj csúcsa. A hozzá adott kenyértől nem vártuk el, hogy házi sütésű
legyen, de azért lehetett volna frissebb. A fish and chips remek volt, azzal
együtt, vagy annál is inkább, hogy nem a szokásos vastag-ropogós panírban
adták, így jobban érvényesült a friss hal íze. A gofri is megelégedésünkre
szolgált.
A kiszolgálás udvarias, kedves,
közvetlen, a beltér mindenféle jópofa meglepetéssel szolgál,
nekünk a galérián minden
asztal mellé felszerelt régi, tárcsázós telefon tetszett a legjobban, aminek „fröccshívó”
a helyi beceneve.
A borválaszték csinos, ami ismerve az Ikon párját ritkító
borlapját, nem volt nagy meglepetés.
Szeretnivaló, vagány hely a
Maszek, bármikor visszamennénk.
Dorozsmai Endre
A szöveg a Demokrata számára készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése