A reggeliző-ebédelő helyek, trendi kifejezéssel „brunchozók” a kétezertízes évek második felében dúsultak fel a főváros vendéglátásában, miközben hódítottak vidéken is. Szegeden e műfajban utazik a „Rudi és Fickó”, a „Kelesztő”, a „Süti, nem süti”, az „Emmarozs” s az A2, hogy csak a fontosabbakat említsem. Utóbbi egységbe a járvány előtt tértem be első ízben egy italra, a nemrégiben, nemzeti ünnepünk alkalmával Kiskőrös fele utazva a konyhát is kipróbáltuk egy reggeli erejéig.
Félnyolckor nyitnak, háromkor már be is zárnak, a hétfő a szünnap. Mi déltájban érkeztünk.
Leginkább az lepett meg, hogy egy reggeliző ünnepnapon olyannyira tele legyen, hogy csak az alagsorban kapjunk helyet, a felső részben minden asztal foglalt volt. A kedves, szívélyes felszolgáló előre figyelmeztetett is, hogy a várakozási idő el fog nyúlni. Nem tévedett.
Kínálnak többféle buggyantott tojást, bundáskenyér-variációkat, japán omlettet, pasta-kat és szendvicseket. A séf Laczkó Milán.
A reggeli italok mellett tartanak néhány minőségi magyar bort, amit decire is kimérnek továbbá Hungaria extra dry pezsgőt. Azokra is gondoltak, aki szeretik töményitallal indítani a napot vagy az étkezést, a Szeged vonzáskörzetéhez tartozó Zákányszéken működő Kerekes főzde pálinkáit kínálják.
Mi egy „tonhalkrém, torma, saláta, pirítós” nevű kompozíciót, valamint egy „Egg Benedict Royalt” kértünk, utóbbi a klasszikus nemzetközi reggeli spenótos-lazacos változatát fedte. Ha a krémhez a jobbacska friss mini-bagette helyett kovászos kenyeret adnának, még jobb lenne, de mindkét fogásunkkal meg voltunk elégedve így is.
Jó kis hely az A2 Gasztro Caffé, nem véletlen, hogy évek óta töretlen a népszerűsége.
Dorozsmai Endre
A szöveg a Demokrata számára készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése