A nemrégiben nyitott párkányi Dali étterem a
város központjában működik. A falakon Dali arckép és reprodukciók.
Ügyesen
használják a boros üvegeket dekorációs tárgyakként. A pulton szép kiállítású
meghívó az „52. Reprezentatív Magyar Bálra”, mint megtudjuk, a tulajdonos a
szervezők közé tartozik.
Az étterem névadása és beltere nem függ össze
a konyha kínálatával. Az étlapon a magyar és szlovák konyha népszerű ételei
sorakoznak néhány nemzetközi és erdélyi fogással kiegészítve.
Előételnek sült kacsamájat kértünk sült
almával. A baráti áron kínált kis adag máj finom volt, retro stílusban
tálalták.
A csülkös pacal leveses jellegű, karakteresen majorannás, jó ízű.
Kenyeret kínálnak hozzá, mint Szeged környékén.
Egy félreértés folytán kétféle
sztrapacskát/galuskát kapunk, savanyú káposztás, szalonnás, tejfölös
sztrapacskát és kolbászos, szalonnás,
hagymás, sajtos „Kocsis galuskát”. Mindkettő ízletes, bár a kolbászt kissé
túlpirították.
Az étkezésünk gyenge pontja a túrógombóc, amibe túró nagyon
kevés került, de még ezzel együtt sem kellett volna annyira kemény, lényegében
élvezhetetlen legyen.
A kiszolgálás szívélyes és mosolygós, az ifjú
hölgyből árad a természetes, belülről jövő kedvesség. Szakszerűsége még fejleszthető, de ez nem
baj, pályájának elején áll.
A borválaszték szerény, de igényes: magyar
borok a Duna mindkét oldaláról, három kimért és nyolc palackos tétel, közöttük
olyan sztárborászatok is feltűnnek, mint a Pannonhalmi Apátság Pincészet vagy a
Thummerer pince.
A kisebb-nagyobb hibák dacára kifejezetten
jól éreztük magunkat a Dali étteremben, szívesen betérnénk máskor is,
megkóstolni például a grillezett zöldségekkel és sütőtökpürével kínált
fogasfilét.
Dorozsmai
Endre
A szöveg a Demokrata számára készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése