Csillaghegyi megálló (Budapest, III kerület, Vasút sor 1)

A Csillaghegyi Megálló a legrokonszenvesebb, egyenesen modellértékű helyek egyike.

A beltér barátságos, nosztalgikus, otthonos, vendégmarasztaló. A kiszolgálás kifogástalan, az üzletvezető (aki alighanem egyben tulajdonos is) mesterfokon űzi a vendéglátást.

A kínálat igényes, a hely elsősorban a minőségi reggeliztetésre és uzsonnáztatásra állt rá. Finomabbnál finomabb kencék, melyeket helyben készítenek, croissant, vaj, lekvár, szendvicsek, rántották, tükörtojás, remek sütemények.

Megnéztük a beszállítók diplomáit, egytől egyig a felső minőségi szegmensbe tartoznak: a kenyerek és péksütemények jó része a legjobbnak tartott kézműves pékségből, a Pipacsból érkezik, (ami nem, az a szintén jónevű Jókenyértől, a Ludwig-Mentesi házaspártól)  a süteményeket a Sütipont, a fagylaltokat Fragola szállítja, a szörpök a Panni nevet viselő termékcsaládból valók, a tejet és tejtermékeket a Maszlik családi vállalkozástól szerzik be, a kávét a Beyond Within kávékpörkölőtől.

Értékeltük, hogy minden kencét megkóstolhattunk a választás előtt, végül padlizsánosat, aszaltparadicsomos fetásat és kolbászosat kértünk.

Rendeltem fetával töltött harangpaprikát és pepperonit is. Ettünk továbbá egy nyers vegán tallért is, meglepően jó volt, egyszerűen pazar, persze kétségem nem volt, a raw vegan irányzat desszertfronton tud izgalmasat és jót nyújtani, csak értsen a szakmájához az, aki a sütit készíti. Kértünk végül egy csokis gesztenyés süteményt, ami az előbbiekhez hasonlóan megelégedésünkre szolgált.

Lélekkel működtetett, kiemelkedő egység a Csillaghegyi megálló, jó szívvel ajánljuk mindenkinek.

Dorozsmai Endre

A szöveg a Demokrata számára készült.

Café 57 (Budapest, Pusztaszeri út 57.)

Szerény nevet választott második kerületi kávézó-étterem tulajdonosa, aki a kezdet kezdetétől a csúcsra pozicionálta egységét. Itt minden a helyén van, a kiszolgálás udvarias, rugalmas, a pincérek kommunikatívak, kedvesek, a beltér kifejezetten elegáns, de ezzel együtt feszengésmentes, otthonos, nyáron hangulatos teraszt is üzemeltetnek.

Az árak magasabbak a megszokottnál, de cserébe a minőség sem mindennapi. Az étlap bőséges választékot nyújt a nemzetközi konyha fogásaiból néhány magyar valamint távolkeleti ihletésű fogás mellett. Az ember legszívesebben mindent végigkóstolna a szójaszószos, wasabis mangós tonhaltatártól a garnélás fehérparadicsomlevesen át a házi meggyfagylalttal tálalt chilis csokifelfújtig.

Hosszas dilemmázás után mi végül tavaszi tekercset (2390) rendeltünk, 

továbbá mustáros szűzérméket tejfölös  lángossal, sült fokhagymával (3690), grillezett kecskesajtot zöld salátával, diós dresszinggel (2990), 

roston sült csirke supreme-et zsályás pecsenyelével és burgonya gratin-nel (3690), 

zöldcitromos sajttortát passiópürével (1890) 

valamint bodzás házi krémest friss ribizlivel (1790). 

Ételeink megfeleltek a felfokozott elvárásoknak, ha ki kellene emelni közülük hármat, akkor csirkét és a két desszertet említeném, mint az adott műfaj csúcsait. A szaftos, de kellően pörzses csirke supreme-et a gratin-kockán tálalták, tetejére ropogósra sütött minőségi sonka került, lepkeszárnyakat idézve, az egész kompozíció mind esztétikailag, mind ízre lenyűgöző volt. Álomfinomnak találtuk a sajttortát és a krémest a maguk diszkrét íz- és állagjátékaival.

Mindent összevetve kitűnő élménnyel gazdagodva, megelégedetten távoztunk. Főként azoknak ajánljuk a helyet, akiket nem zavar, ha a kiemelkedő minőség kiemelkedő árakkal jár.

Dorozsmai Endre

Émile (Budapest, Orló utca 1)

A Gerbeaud márkanév a minőség garanciája.  E nevet viselő kft üzemeltetésében működik a legendás cukrászda mellett Magyarország első számú gasztronómiai büszkesége, az immár két michelin csillagos Onyx, a High Note Skybar valamint a budai Émile, mely kávézó, cukrászda és étterem egyszerre.

A nemrégiben ide is sikerült eljutni egy délutáni teázásra-sütizésre. A második kerület legszebb részeinek egyikén, az Orló utca és a Gábor Áron utca sarkán működő egység kerthelysége álomszép, de a klasszikus beltér is szemet gyönyörködtető.

A kiszolgálás kifogástalan, a felszolgálók kommunikatívak, kedvesek, felkészültek, lerí róluk, hogy odaadással, lelkesen teszik a dolgukat.

Az árak magasak, de nem megfizethetetlenek, s ami a legfontosabb: értékarányosak. Ma, amikor a legjobb éttermekben nem ritka az 1500-2500 közötti ársávban mozgó desszert, az 1200-1400 forintos süteményárak korrektnek mondhatóak, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy prémium alapanyagokból nem kevés kísérletezéssel előállított íz-kalandot jelent minden egyes darab.

Mi a két jubileumi süteményt rendeltük meg (Émile 18, Gerbeaud 160), mindkettő a legjobb élményeink közé került feljegyzésre, 

a társaságunk harmadik tagja az Émile teadélutánra nevezett be, melynek keretében a tea mellé egy tizennégy elemből álló, monumentálisan tálalt kompozíciót szolgálnak fel az aprósüteménytől a tramezzinin át Gerbeaud-szeletig.  

Negyedik jóbarátunk pedig sörözött. E műfajban lehetne szélesíteni a választékot, míg a hely kiváló borokat kínál, sörválaszték szerény és nem tartalmaz kimagasló tételeket. A nagyipari Dreher mellett a korrekt középvonalas Fóti Zwicklt tartják, a hely színvonalához inkább a Kraft szövetség sörei illenének. No de ne akadjunk fel ezen, amikor a hely közelíti a tökéletest.

Ide érdemes visszajárni, mert a pultban sorakozó sütemények mindegyike kóstolásra csábít, 

s hogy a konyha is maga szinten teljesít, azt tapasztaltuk több évben is az étteremnek a Budai Gourmet-ra kitelepített standjánál.

Dorozsmai Endre

A szöveg a Demokrata számára készült.

Lolita cukrászda (Arad, Simonyi jelenlegi Gheorghe Lazar u 1.)

Brandt Loli nevét az aradi ínyencek már megismerhették a világhálóról évekkel ezelőtt. Ő volt az a bátor hölgy, aki egy merész profilváltással nekiállt élete derekán csúcsdesszerteket készíteni szülővárosában, miután a legjobb magyar mesterektől tanult Budapesten a Zazzi, valamint a Desszert Neked nevű cukrászdákban.

Az általa készített desszertek és a fősodratú aradi sütemények között épp akkora különbség van, mint az említet két cukrászda (az előbbi sajnos a nemrégiben bezárt) és a legtöbb magyarországi cukrászda termékei között. Loli desszertjeit könnyedség, harmónia, íz- és állagjátékok jellemzik, akárcsak az újhullámosnak nevezett anyaországi cukrászdák süteményeit (Mihályi desszertszalon, Gerbeaud, Chou Chou, Édességlabor, hogy csak néhányat említsek a legeslegjobbak közül.)

A több évig csak rendelni lehetett Tőle, de a múlt hónapban Loli megnyitotta végre az első kőfalakkal körbevett cukrászdáját, mely a felszolgáló elmondása szerint sikerrel működik, zárásra minden sütemény elfogy. Akárcsak a minőségi éttermekben, itt sem lélegzetelállító választékkal, hanem a minőséggel kápráztatják el a vendéget.

Megkóstolva három süteményt, az emberben megérlelődik az a meggyőződés, hogy valamennyit meg kell kóstolni. Ezt is foguk tenni. Az első nekifutásra kértünk egy sós karamellás mousse-sütit, 

egy framboise nevű, valójában csoki-alapú kiváló süteményt, melyben persze volt egy málnaréteg s

végül egy suhajdát, ezt a régi, monarchia-korabeli desszertet, aminek 2.0-ás verzióját Loli Borbás Marcsi műsora számára kísérletezte ki tavaly márciusban.

Desszertjeink pont olyanok voltak, mint amire vártunk: katartikusak. Olyanok, hogy a magamfajta, édesszájúnak nem mondható, a desszertet a legtöbb saját menüsorból „lefelejtő” ínyenc is a következő látogatáson töpreng, miközben még el sem hagyta a jó ízléssel berendezett cukrászdát.

Dorozsmai Endre

A szöveg a Demokrata számára készült.

Hanul pescarilor - Halászcsárda (Nagyvárad vonzáskörzete)

Hosszú évekkel ezelőtt mesélték nagyváradi barátaim, hogy nem messze Szent László városától, a Hegyközszáldobágy felé vezető úton van egy mesebeli halászcsárda, ahol egy magyar szakács magyar ízekkel kápráztatja el a nagyérdeműt. A minap arrafelé utazván tettünk egy kisebb kitérőt az étterembe, mely egy 12 hektáron elterülő nagyobb komplexumon belül működik. Van itt halastó, szálláslehetőség, konferenciaterem és piano bár is.

Az étterem hangulata rusztikus, a megnyerő kerthelységben nádtetős asztalok. 

Az autentikus népiség dominál, de mind a beltérben, mint a kerthelységben megjelenik a giccs is (falfestmények, kerti törpék).

A pincérek tudnak magyarul, amit örömmel vettünk. (A honlap magyar nyelvű változatára ráférne egy lelkes korrektor.)

Az étlap meglepően hosszú, a román, az erdélyi illetve a magyar konyha közismert és népszerű fogásait kínálja, az utóbbi dominanciája mellett. Furcsának tűnt, hogy egyes halételeket, melyek a négy személyes tálakon szerepeltek (ezeket két személyre nem készítik el) nem találtuk az étlap megfelelő rovatában. Tetszett, hogy tartanak olyan ételeket is, melyek nagyon kevés vendéglő étlapján szerepelnek, mint például halfasírtot vagy marinált pontyot. Halgaluskás levest pedig eddig még sehol nem láttam.

Rendeltünk kis adag halászlevet és halcsorbát,

makói haltepertőt, 

mozzarellával és paradicsommal besütött süllőszeleteket, vaslapon pirított harcsa- és pontycsíkokat roston sült zöldségekkel valamint somlói galuskát. 
Ezutóbbit leszámítva, mely nem volt ugyan élvezhetetlen, de azért hagyott kívánnivalót maga után (a csokoládémártás nem volt kellően intenzív, az egész kompozíció túl édes volt, erényeként említhetem viszont, hogy kellően szaftosnak és mazsolásnak találtuk, a krém az krém volt s nem puding) ételeink kellemes meglepetést okoztak. 

A halászlé maga volt a tökély, nem túl híg, nem túl sűrű, nem túl sós, nem túl zsíros, a filézett pontydarabok frissek és jó állagúak, hasonlóan kiváló volt a haltepertő is, valamint a halcsorba. Ízlettek a főételek is, a friss hal a titka egy jó halászcsárdának, itt megfelelő beszállítóval dolgoznak, annyi biztos. 

A hely nagyon népszerű, ételeink ezzel együtt időben érkeztek, sőt, a várakozási idő valamivel kisebb is volt a szokottnál. 

Az italfronton lehetne fejleszteni, sör, bor és pálinka tekintetében egyaránt, de így ahogy volt a hely, kifejezett megelégedésünkre szolgált, jó szívvel ajánljuk másoknak is.  

Dorozsmai Endre

A szöveg rövidített változatát a Demokratának adtam le.