2017. augusztus 7., hétfő

Vinto borbár és étterem (Temesvár, a Mercy utca és a Jenő herceg utca sarkán)



A tágan értelmezett Erdélyt is elérte az utóbbi években az a minőségelvű megújulás, ami Magyarországon 2008 táján vált igazán érzékelhetővé. Az éllovas a két háromszázezres nagyváros, Kolozsvár és Temesvár, ahol csak egyetemista több él, mint egy közepes székely városban.
Ezutóbbi lassan két tucat olyan egységgel bír, mely bárhol a világon megállná a helyét, Kolozsváron pedig még ennél is jobb a helyzet. Legutóbbi felfedezésem a Vinto, mely egy kivételes sarkon helyezkedik el, két olyan utca szegélyezi, melyek visszakapták régi, monarchia-korabeli nevüket. Kérdés, hogy egész Erdélyben van-e egyáltalán még egy ilyen utcasarok.
A Vinto alapvetően borbár, szédületes borválasztékkal, csak kimérve annyi bort tartanak, mint amennyi sok helyen összesen szerepel a borlapon. Emellett a két legjobb helyi sörfőzdétől, a Beretától és a Hop Hooliganstől kézműves csúcssöröket is kínálnak, ami egyelőre még messze nem annyira jellemző Bánságban és Erdélyben, mint otthon, Magyarországon.
A beltér ügyesen elegyíti a modern és a rusztikus elemeket, jól ki van találva az egész dizájn, otthonos, meghitt, laza és elegáns egyszerre.




A konyha virtuóz, előszeretettel használnak presztízsalapanyagokat, tonhalat, lazacot, avokádót, rákot, libamájat, bélszínt, báránygerincet. A tálalás pazar, a kiszolgálás kedves, mosolygós, szolgálatkész. 2500 forintnak megfelelő lejért ahhoz hasonló menüt kínálnak, mint Budapesten e műfaj legjobb helyein, a Fricskában, az Olimpiában vagy a Laci!Konyhában. 
Ettünk két menüt, benne édesköményes bablevest, 
garnélás rizottót, 
marinált padlizsánt, 
sült paprikás makrélát, 
gorgonzolás arancinit 
orechiete-t laskagombával,
továbbá libamájtriót, 
lazac-tatárt, 
tőkehalat 
s egy török édességet. 
Minőségben még nem tartanak az említett fővárosi helyek szintjén, de helyi viszonylatban az előforduló hibák dacára is messze kiemelkedő a konyha teljesítménye.Külön kiemelést érdemel a remek tea és a kávé továbbá az is, hogy az ételekhez kért olívaolaj és parmezán kiváló minőségű volt. Értékeltük, hogy nem ipari borsliszttel teli borsszóró, hanem bors- és sódaráló volt az asztalon.
Le merem írni: ezidőtájt a Vinto Temesvár legizgalmasabb vendéglője.

Dorozsmai Endre

A szöveg a Demokrata számára készült.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése