Kezdetben, a magyar bor
reneszánszának kilencvenes évekbeli hajnalán valának a „szekszárdi hatok.”
Névsor szerint: Dúzsi Tamás,
Heimann Zoltán, Sárosdi Ferenc, Takler Ferenc Vesztergombi Ferenc és Vida Péter. Közülük Vesztergombi Ferenc 1993-ban kapta meg a „borszakma Kossuth díját”, az Év borásza címet, Takler Ferenc 2004-ben, Vida Péter 2011-ben, Dúzsi Tamás 2014-ben. Heimann Zoltán tavaly bejelentette, hogy nem pályázik e titulusra, Sárosdi Ferenc kiszakadt az élvonalból. Mint látható, a kezdetben indulók keményen tartják magukat, akkor is, ha közben megjelent a második, harmadik s negyedik vonal is izgalmas borokkal, igen szép tételekkel.
Heimann Zoltán, Sárosdi Ferenc, Takler Ferenc Vesztergombi Ferenc és Vida Péter. Közülük Vesztergombi Ferenc 1993-ban kapta meg a „borszakma Kossuth díját”, az Év borásza címet, Takler Ferenc 2004-ben, Vida Péter 2011-ben, Dúzsi Tamás 2014-ben. Heimann Zoltán tavaly bejelentette, hogy nem pályázik e titulusra, Sárosdi Ferenc kiszakadt az élvonalból. Mint látható, a kezdetben indulók keményen tartják magukat, akkor is, ha közben megjelent a második, harmadik s negyedik vonal is izgalmas borokkal, igen szép tételekkel.
A múlt héten a legutóbbi
győztes, a magyar rosé-király, Dúzsi Tamás tartott teltházas borkóstolót a
Tulipán könyvesboltban,
akit egyébként lassan „rosé-királynak” lehet nevezni a „magyar” megszorítás nélkül is, hiszen a világ legnagyobb nemzetközi borversenyén, az évről évre Cannes-ban megszervezett „Rosé du Monde-on” toronymagasan ő vezeti az éremtáblázatot. Aradra nem kevesebb, mint 16 tételt hozott el, amit a hűséges közönség végig is kóstolt kemény négy óra alatt. Jó munkához idő kell, szokás mondani, s annyi biztos, aki megtisztelte jelenlétével a Tulipán borozót, nem unatkozhatott a kóstoló alatt, annyi érdekes információt, anekdotát és verset mondott el a jeles borász. Aki nagy híve a borok mellett az irodalomnak is, kóstolókon viszont csak szekszárdi költőket szokott szavalni, elsősorban Babistot, rajta kívül pedig egy kortárs költőt, Kis Pál Istvánt, aki egyben jóbarátja is, valamint Garay Jánost, aki először kapcsolta egy versében a bikavér kifejezést a vörösborhoz. Hadd idézzük az 1846-ban írott „Szegzárdi bordal” teljes vonatkozó szakaszát: „Töltsd pohárba, és csodát látsz!/ Színe, mint a bikavér,/ S mégis a gyöngy, mely belőle/ Fölragyog, mint hó, fehér./ És a tőke, melyen termett/ Nemde, oly zöld, mint a rét?/ Hol leled föl szebben együtt/ Szép hazánk három színét?”
akit egyébként lassan „rosé-királynak” lehet nevezni a „magyar” megszorítás nélkül is, hiszen a világ legnagyobb nemzetközi borversenyén, az évről évre Cannes-ban megszervezett „Rosé du Monde-on” toronymagasan ő vezeti az éremtáblázatot. Aradra nem kevesebb, mint 16 tételt hozott el, amit a hűséges közönség végig is kóstolt kemény négy óra alatt. Jó munkához idő kell, szokás mondani, s annyi biztos, aki megtisztelte jelenlétével a Tulipán borozót, nem unatkozhatott a kóstoló alatt, annyi érdekes információt, anekdotát és verset mondott el a jeles borász. Aki nagy híve a borok mellett az irodalomnak is, kóstolókon viszont csak szekszárdi költőket szokott szavalni, elsősorban Babistot, rajta kívül pedig egy kortárs költőt, Kis Pál Istvánt, aki egyben jóbarátja is, valamint Garay Jánost, aki először kapcsolta egy versében a bikavér kifejezést a vörösborhoz. Hadd idézzük az 1846-ban írott „Szegzárdi bordal” teljes vonatkozó szakaszát: „Töltsd pohárba, és csodát látsz!/ Színe, mint a bikavér,/ S mégis a gyöngy, mely belőle/ Fölragyog, mint hó, fehér./ És a tőke, melyen termett/ Nemde, oly zöld, mint a rét?/ Hol leled föl szebben együtt/ Szép hazánk három színét?”
A sort egy Ezerfürtű
nyitotta, amit Fürtike néven hoz forgalomba a pincészet, üde, jó savú bor ez,
mely évről évre elkészül Márton napra, s elkel belőle 18.000 palack, „amiért a
repülő is leszáll”, ahogy a borász mondotta.
Van tehát piac erre a mások által gyengének tartott fajtára, amiből
lassan Dúzsi Tamásnak telepíteni kell.
A Fürtikét négy rosé
követte a pincészet által évente piacra dobott kilencből, melyek közül az egyik
évjáratos volt, azaz 2013-as, azt igazolandó, hogy megfelelő beltartalmi
értékek mellett a rosé nem feltétlenül „egy-nyári” bor. Dúzsi Tamás a rosék
kapcsán elmondta a laikusok számára is érthető módon, hogy a fehérborokat
rögtön elválasztják a héjtól és magtól, majd kóracéltartályban, ellenőrzött
nyomás és hőmérséklet mellett, fajtaélesztővel erjesztik, ellentétben a
vörösborokkal, melyeket héjon erjesztenek ki. A rosé egy kékszőlőből fehérbor-filozófiával
készült ital, azzal a megjegyzéssel, hogy itt azért sor kerül egy egészen rövid
héjon áztatásra, ami a rosé színét adja.
A rosékat egy 2013-as
évjáratú Olaszrizling követte, melyet a Balaton mellett gazdálkodó borászok is
megirigyelhetnek, meg merem kockáztatni, hogy a pincészet által eddig palackba
tett legszebb rizling, azzal együtt, hogy az eddigiek is szép, tiszta ízű és
illatú fajtajelleges rizlingek voltak.
A két fehér bor és négy
rosé után tíz vörösbor következett, elsőként egy kadarka, mely fajtáról megtudhattuk,
hogy az volt a végzete, hogy nem bírta kommunizmust, a kordonos termesztést, ezért
kivágták és kékfrankossal helyettesítették, mely alkalmas volt a nagyüzemi
gazdálkodásra. A kadarka azon túl, hogy a miénk, remek gasztro-bor, hangzott el
ezen az estén is, olyan bor, mely fűszerességével, visszafogott csersavasságával,
alacsony színintenzitásával és karcsú testével nem nyomja el a klasszikus
magyaros ételek, a pörköltek, paprikások vagy a halászlé ízeit, hanem inkább
kiemeli, alátámasztja azokat. S ha már szóba került a halászlé, hadd idézzem a
Dúzsi Tamás által is citált öcsényi mondást, mely szerint „ha a férfi embör nem iszik meg egy fél liter
bort a halászlé mellé, akkor a hal azt hiszi majd, hogy egy kutya ötte mög”.
(a kálvinista egyházi reakció)
( Dúzsi Tamásné, Ilike, Dúzsi Tamás és Vincze Gábor történész)
A Kékfrankost hiba
lenne azonosítani a nagyüzemi karcos, savtúltengéses vörösborokkal, Dúzsi Tamás
volt az egyik borász, aki sokat tett a fajta jó hírnevének helyreállításáért.
Több változatot is kóstoltunk belőle, akárcsak a Shirazból, mely Rhone völgyi
fajtának a prémium kategóriás változata vetekedhet a legjobb magyar Shiraznak
járó képzeletbeli címért.
Dúzsiék kitűnő
házasításokat is hoztak, kezdve a korábban Ó vörös néven forgalmazott borral,
mely most a birtokbor nevet viseli a prémium kategóriás Grabócon át a
Görögszóig. Ezutóbbi a nemrégiben a világ egyik legjelentősebb borversenyén, a párizsi
Vinalies Internationales nevű megmérettetésen a legmagasabb pontszámú vörösbornak
járó díjat kapta. E nemzetközi bornagyság méltó zárása volt a szellemileg és
kulinárisan egyaránt páratlan estének.
S ha már a kulinária
szóba került: a borok mellé csülökpástétomos és camembert-es bagett-karikákat
(turbószendvics) továbbá galuskás sertéspörköltet
fogyaszthatott az érdeklődő közönség.
(turbószendvics) továbbá galuskás sertéspörköltet
fogyaszthatott az érdeklődő közönség.
Aki nemcsak utólag
szeret olvasni borkóstolókról, hanem előzetes értesítést szeretne, jelentkezzen
0257 282020 számú telefonon vagy a schmak@araditulipan.eu
email-címen, hogy felkerüljön az értesítési listára. A Tulipán borestéi
nyitottak minden érdeklődő számára. A Dúzsi pincészet borai kóstolhatók és
megvásárolhatók a Tulipánban, amíg a készlet tart.
Dorozsmai Endre
A szöveg a Nyugati Jelen számára készült.
A szöveg a Nyugati Jelen számára készült.