A Konyha (Madách tér)

A „Konyha” számunkra Laczkó Jánost, a Gundel egykori konyhafőnökét jelenti, akinek e néven a Mikoviny utcában volt étterme, majd a Molnár utcában vitte fiával együtt a Chef éttermet hasonló szinten és ugyanazzal a filozófiával. Sajnos csődbe mentek, most más-más helyen dolgoznak.

Ezzel együtt érdekelt, hogy mi nyílt ismét e néven, annál is inkább, hogy a Madách téri Konyha bisztró elődjében vagy két éve ettünk egy turné végén egész finom haltepertőt s tán halászlevet is. A tapasztalat pedig az, hogy a legtöbb esetben adott helyszínen hasonló színvonalú egységek működnek egymást követően. (Vannak persze kiugró kivételek, mint például a Csalogány étterem a Csalogány u. 26 alatt, mely e néven nagy karriert futott be, aminek még nincs vége, vagy a Gerendás előtti és utáni Costes s a példák még sorolhatók, anélkül, hogy a főszabályt lerontanák.) Az új egységről elég jókat lehet olvasni, így aztán mihelyt alkalmunk volt rá, beültünk egy baráti társasággal.

A rendelés felvétele után derült ki, hogy az első három opciónkkal, a kacsamájterrine-nel, a fácánerőlevessel és a vaddisznós szendviccsel nem tudnak szolgálni. Elég frusztráló volt, hogy erre nem figyelmeztettek előre.

Nem mindenki volt éhes, de azért rendeltünk sajtkrémlevest,

grapefruitos avokádósalátát,

vöröslencse dalh-t purival,

lassan sült marhahúst, amit főtt, majd pirított krumplival tálaltak fel

és zöldteás sajttortát.

A férfi felszolgálók egyenviselete (ketten voltak) a sűrű tetoválás, szakáll és bajusz, egyikük vastag sapkát is viselt, ami furcsán hatott az áprilisi hirtelen jött melegben. A kiszolgálást kedvesnek nem mondanám, de korrektnek igen, azon túl, hogy elég távol állt a tüsténkedéstől.

Ételeink porcelán mélytányérban érkeztek, tisztes adagot kaptunk mindenből, így még csomagoltattunk is. A sajtleves korrekt volt, a saláta elbírt még némi dresszinget, kértünk is hozzá ezt-azt, a dahl jó volt, bár kissé sótlan, értékeltük, hogy bőven megszórták zöld korianderrel. A marhahúson még lehet kísérletezni, de azért ütötte ez is e mércét, a sajttorta erőteljesen megosztotta a társaságot, ketten nagyon szerettük, ketten viszont élből elutasították, mondván, hogy markánsan tejporízű. Mi nem vitatkoztunk, hanem pillanatok alatt felfaltuk s csak azért nem kértünk még egyet ebből a jó ár/érték arányú süteményből, mert még várt ránk két hely.

A dizájn barátságos,

a zene kellemes, fogyasztható, az árak barátságosak, összességében a hely jó, másoknak is ajánljuk.

Dorozsmai Endre

A szöveg a blog számára készült.

A "Konyhában" 2015. április 12.-én jártunk.