A hamburger arcai – a szarvasi Üvegtigris hamburgerező margójára

Múlt hónap közepén a Viharsarokban akadt dolgom s ez jó alkalom volt arra, hogy betankoljunk kézműves sörökkel a Békésszentandrási Sörfőző üzemnél. Reggel volt, s mivel szokásom szerint reggeli nélkül indultam el, Szarvason már felettébb éhes voltam. Néztük, hol kaphatunk valami elfogadhatót nagyon gyorsan. A Fő úton fekvő Üvegtigrisre esett a választás, ahol egy sima hamburgert kértem. Az ember nem szeret rosszat írni egy olyan helyről, ahol szívesen fogadták és kedvesek voltak vele. Főleg akkor nem, ha az, aki a szolgáltatást nyújtotta, minden bizonnyal nincs tisztában azzal, hogy mennyire színvonal alatti az, amit kínál. De vannak dolgok, amikre rá kell mutatni.

Nem tudom van-e műfaj, melyben akkora nagy a szórás, mint a hamburger esetében.

Az, amit hamburgerként kínálnak Magyarország-szerte a Szegeden működő Aradi büfétől 

a Szarvasi Üvegtigrisen

át Mátrafüredig, hogy most csak az utóbbi év élményeire hagyatkozzam, az botrány, borzalom, ledöbbenés, katasztrófa, gasztro-horror. Isten tudja, hol gyártott és miből álló mirelit húspép-pogácsákat előre kisütnek, majd beleteszik egy puffancsba, amibe belekerülnek az extra hozzávalók, jellemzően Tesco-gazdaságos színvonalat nyújtó majonéz, ketchup és mustár, némi zöldség, majd bele az egészet a mikróba s onnan a vendég kezébe.

Nos, pont ez történik Szarvason az Üvegtigris büfében.

Miközben másutt már tudnak hamburgert sütni, főleg a fővárosban.

Egyre másra nyitnak a színvonalas hamburgerbárok, Jack’s Burger, Burger and Love, 

Drink and Win Sport Bár Háda Imre keze alatt, hogy csak a legfrissebbeket említsem. De mondhatnám a már régebben működő Pig 37 Blitz Grillt, a Finomítót, a Good Bar Good Burgert, a Ringet, a Zinget, a W35-öt, a Bodegát, a Black Cabet, a Varieté-t, az Opust, s a sornak nincs vége. Ahol tisztességes zsemlébe, amit előpirítanak, frissen sütött szép marhahúspogácsát tesznek, megrakják ezzel-azzal, többnyire nem ipari szörnyűségekkel. És főleg nincs is mikrohullámú sütő az egységben.

Legjobb lenne rendeletileg tiltani az első kategóriát, meghatározni, hogy mit lehet hamburgernek nevezni. Ahogy törvénybe van iktatva, hogy a pálinka gyümölcs lepárlásával készül és nem áztatással, mint ahogy az egyébként imádott Székelyföldön az „áfonyapálinkát” készítik, úgy azt is le lehet szögezni, hogy a hamburger húspogácsája marhahúsból készül. De legyen felőlem ellenőrzött eredetű vegyes hús. De semmi esetre ipari hulladékból készült, összetevőit tekintve azonosíthatatlan mirelit-darálék.

A szöveg rövidített változatát elküldtem a Demokratának.

Az Üvegtigrisben 2014. február 12-én jártunk, az Aradi Büfében 2013. szeptember 11-én, a mátrafüredi hamburgerezőben 2013. június 4.-én.