Schieszl vendéglő (Budakalász, Budai út 83.)

A kilencvenes években még nem volt világos számomra, hogy mennyire szoros összefüggés van a vendéglátás szívélyessége és az adott vendéglő tulajdonosi háttere között. Egy idő után esett a tantusz, hogy a családi vállalkozások, ahol értelemszerűen mindenkinek ugyanaz a célja, ténylegesen családias légkört tudnak teremteni, persze, ha nem növik túl magukat, és nem kell seregnyi felszolgálót alkalmazzanak. Első igen kellemes élményem ebben a műfajban a Gigler vendéglő volt a kilencvenes évek elején, legutóbbi pedig a Magyar Konyha által a budai kertvendéglők élbolyába sorolt Schieszl Budakalászon.

A sváb és magyar konyha alapfogásaira építő vendéglőnek 

gyönyörű a kerthelyisége, hangulatos, rusztikus a borozórésze, saját termelésű, meglepően korrekt borokat kínálnak, továbbá házi főzésű fagylaltot, medvehagyma-pestot, s egyéb házi készítményeket. A szódát saját gravírozott békebeli üvegpalackban szolgálják fel, 

s persze tartanak házi szörpöket. A gyermekeket játszószoba várja, ennek külön örvendtünk, akárcsak a saját parkolónak. 

Pisztrángot rendeltünk, roston sült zöldségekkel, 

négysajtos speclét

valamint egy „ropogós” húsos tálat két személyre, melyen volt csülök, kacsasült, marhalábszár, sárgarépás csomboros párolt savanyú káposzta, sült alma és tepsis krumpli. 

Ha nagyon akarnám, lehetne egyik-másik fogás tökéletesítésére javaslatot tenni – például a „ropogós sültes tálon” sem a csülök, sem a kacsa bőre nem ropogott - maradjunk annyiban, hogy hibája egyik ételnek sem volt s minden jól esett úgy, ahogy kaptuk.

Nagyon jól éreztük magunkat Schieszléknél, ajánljuk másoknak is e remek családi vendéglőt.

Dorozsmai Endre

A szöveg a Demokrata számára készült.

A Schieszl vendéglőben 2012. június 22-én jártunk.