Miska vendéglő (Kisiratos, 383-as házszám)

Kisiratos egy fél évezredes múltra visszatekintő 1600 lelkes község, Aradtól 25 kilométerre, mely lakosságának közel 90%-a ma is magyar. A település kulináris hagyományai előtti tisztelgésnek vehetjük, hogy Borbás Marcsi aradi gasztroturnéjának keretében bemutatta a kisiratosi savanyalevest és a közösségi kemencés kenyérsütést. Néhány hónapja, egy Magyarországot és Pécskát megjárt szakács, Misik Endre visszatért szülőfalujába és Miska néven éttermet nyitott.

Egy felújított parasztházban rendkívüli ízléssel alakította ki vendéglőjét. Mindenfelé rusztikus, a régi falusi élethez köthető tárgyak, csodás, saját márkás kerámiák. 

Nyáron hangulatos, szúnyoghálóval védett teraszt működtetnek.

A kiszolgálás kedves, az árak barátiak, levesek, főételek egyaránt 2000 forintnak megfelelő lej alatt alatt kaphatóak. Az étlap összefogott, lényegre törő. Nem vállal sokat, de azt korrektül teljesíti, jó lenne, ha sokan átvennék ezt a modellt, a regényhosszúságú étlapok helyett.

Fogadófalatként helyben sült, friss, ropogós héjú házi kenyeret kaptunk, kiváló kacsazsírral és kolbászzsírral, apróra vágott lilahagymával és szép piros fűszerpaprikával. 

Csak ennyivel jól lehetett volna lakni. Különösen, hogy remek pálinkát, Balla Géza-féle ménesi bort és Igazi Csíki Sört is tartanak.

Rendeltünk még egy ízletesnek bizonyult pacallevest, 

továbbá szegedi halászlevet. A friss ízhatású lébe kitűnő állagú, a szomszéd településen, Nagyiratoson tenyésztett afrikai harcsadarabok kerültek. 

Főételnek rántott sertéskörmöt, rántott és serpenyőben sült harcsát kértünk, amit egy közös vegyes tálon szolgáltak fel hármunknak, házi majonézzel, sült krumplival és hagymalekvárral.

Zárásként somlói galuskát rendeltünk, mely szaftos volt, ízletes, kellően diós, érdekes módon itt tejszínhab nélkül szolgálják fel.  

Csodás délutánt töltöttünk el a Miska vendéglőben. Még jövünk.

Dorozsmai Endre

A szöveg a Demokrata számára készült.