Buda nincs annyira jól ellátva kézműves
sörözőkkel, mint Pest, viszont ha a XI. kerületet nézzük, akkor ott azért jó a
helyzet e tekintetből. A KEG Sörművház országos
szinten kiemelkedő hely, de színvonalas a B8, a Lustamacska, a Clock s persze a
nemrégiben székhelyet változtatott Bölcső. Az eredeti helyszínen hasonló
profillal működik tovább egy gasztrokocsma (Lülü’Z gastro pub), mely a belga
sörökre összpontosít.
A Bölcső a hajdani Kisrablóban talált új otthonra,
ugyanazzal a filozófiával: igényes, kreatív sörkorcsolyák és kiemelkedően jó
sörök, melyek jó képet adnak a magyar csúcsfőzdék aktuális törekevéseiről. Az igen széles palackos
választék mellett 16 csapon mérik a jobbnál jobb kraft söröket. Az étlap szűk,
de változatos, nem könnyű választani. Tartanak véres hurkás rétest porter
mártással, cassoulet-t, barna sörös marhapofát s még sorolhatnám.
A kiszolgálás kedves, a beltér hangulatos.
Rendeltünk egy rákburgert (benne a rákon
kívül wasabis majonéz, pok choi és kimchi), ami kitűnő volt, továbbá egy
klasszikust, Távoli Galaxist valamint White Space-t a Rothbeertől, mert akadt a
társaságban, aki ezeket még nem kóstolta, továbbá Frooth Hoperatort a Mad
Scientisttől, valamint Kadarkát a Monyótól. Van, aki a sör-bor hibridben fantáziát
lát, e műfajban a Monyóé a főszerep.
A szóban forgó sört Márkvárt János szekszárdi bortermelő
százéves, karós művelésű kadarkájának a törkölyével erjesztették együtt, az
eredmény a savanyú söröknek egy különleges, egyedi darabja lett.
A Bölcső igen hamar megtalálta az új helyen
is közönségét, a hatalmas beltér ellenére alig kaptunk helyet. Megyünk még.
Dorozsmai Endre
A szöveg a Demokrata számára készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése