A kézműves sörök egyik fő
lelőhelye, a „Neked csak Dezső” átadta helyét a Dohány utcában a „Kuzin” nevű
hasonló profilú egységnek ahhoz, hogy újra nyisson a Rákóczi úton egy hatalmas
belterű, igényesen kiképezett helyen, megteremtve alighanem a sörbisztró műfaj
csúcsát jelentő luxus- kocsmát, amit, bár hivatalosan nem így hívják, nevezhetnénk
„Neked csak Dezső 2.0”-nak is.
Megszámlálhatatlan sört kínálnak
palackban, meglehetős árakon, a szintén megszámlálhatatlan csapból folyó nemes nedű
ára viszont nem magasabb a megszokottnál, s külön értékelendő, hogy decire
mérnek mindent. A csapok esetében a „megszámlálhatatlan” konkrétan harminckettőt
jelent, amivel egyből első helyre kerültek e szempontból is.
Amivel ugyanis egyedüliek egyelőre
a piacon, az az ételek tálalása és kidolgozottsága. Rendeltünk kacsatepertőt
és
egy „citromkrém, zeller, zöld alma” elnevezésű desszertet,
melyek a virtuóz tálalás
mellett kifejezetten ízletesek is voltak.
Ennyi szuperlatívusz után ejtsünk
egy-két szót a javítandókról is. Abszurd helyzet, hogy a vendéget felküldik a
galériára, ahol hosszú perceket kell várakozni egy üres asztalnál, s még egy itallapot
sem lehet böngészni. Mikor ezt finoman jelzem, a pincér látványosan
megsértődik. Másik konstruktív megjegyzésem, hogy a kacsatepertő-krémet ne nevezzék
kacsatepertőnek, mert az csalódást okozhat a vendégeknek. A krém az krém, amit
kenegetünk, a tepertő meg tepertő, ami ropog a fogunk alatt jó esetben.
Az elmondottakkal együtt a Neked
csak Dezső kötelező gyakorlat minden sörrajongó számára. A mi visszatérésünk
garantált, már tervezzük is a következő látogatásunkat.
Dorozsmai Endre
A szöveg a Demokrata számára készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése