A minap Schmak András, a Tulipán
borozó tulajdonosa meghirdette az általa vezetett intézmény első vaktesztjét a nemzetközi
rangját szakmai berkekben lassacskán visszanyerő Furmint fajtából.
A vakteszt kifejezés nem mindenki
számára egyértelmű ezért hadd rögzítsem: ez borverseny szimulációt jelent, a
borokat letakarják, majd mindenki úgy mond véleményt róluk és úgy pontoz, hogy
nem tudja, mi van éppen a poharában. Illetve a sorrend fordított. Előbb pontozunk
majd miután mindenki bemondta a pontszámát a ceremóniamesternek, akkor beszéljük
meg a bort.
Száraz furmintokat kóstoltunk, összesen
14 tételt, amiből két-két tétel azonos volt. Azt senki nem vette észre, hogy
ugyanazokról a borokról van szó, maga turpiság kiötlője sem, de volt, aki
ugyanazzal a pontszámmal jutalmazta e borokat, a többség persze más-más pontot
adott.
Hasonló jelenetnek voltam tanúja
több mint tíz esztendővel ezelőtt, amikor Szentesi Józsefnél, a Maligán étteremben
volt Muscat Ottonel vakteszt, ahol az egyik bor termelői ott ültek a bírálók
között, s mert valamiképpen kiszúrták, hogy épp a sajátjukat kóstolják,
irreálisan magas pontszámot adtak neki, ha jól emlékszem 90-et és 92-őt.
Szentesi ezt észrevette és visszahozta a bort valahányadiknak, mintha egy új
tétel érkezett volna be a teszt során. Az adott pincészet két képviselője közül
az egyik 60 pontot adott másodízben a saját borára a másik arra tett
javaslatot, hogy kizárják ki a bort versenyből, annyira rossz. Arra senki nem
jött rá, hogy azonos borról van szó.
Parázs vita alakult ki a részvevők
között a fajtajelleg fontosságának kérdésében. Tény, hogy a sorba véletlenül
bekerülő Hárslevelűt senki nem szúrta ki, amit a többség annak tudott be, hogy
a terroir sok esetben felülírja a fajtát, Hegyalja egyik legjobb termőhelyén, a
legendás Öreg Király dűlőben ez különösen nem meglepő. Végül megkóstoltuk az eredetileg
beígért Öreg Király dűlős Furmintot is.
Szép borsort kóstolhattunk a
Tulipánban,
az eredményeket vélhetően majd megkapom, akkor ki teszem a blogra, frissítve e bejegyzést.
az eredményeket vélhetően majd megkapom, akkor ki teszem a blogra, frissítve e bejegyzést.
Emlékezetem szerint legjobban
Barcza Bálint 2014-es bora valamint Balla Géza három bora szerepelt.
A remek hangulatú estét baráti
borozás és falatozás zárta.
A kóstolás közben tökmagolajos és
olívaolajos bagett-karikákat kaptunk,
majd a „munka” után remek stefánia-vagdaltat kiváló tavaszi salátával.
majd a „munka” után remek stefánia-vagdaltat kiváló tavaszi salátával.
Dorozsmai Endre
A borsor:
Balla Géza: Ménesi Stonewine Furmint 2015
Barcza Bálint: Somlói Furmint 2014
Barcza Bálint: Somlói Furmint 2015
Barta Pince: Öreg Király Dűlő Tokaji Furmint 2012
Breitenbach Pince: Nyerges Dűlő Tokaji Furmint 2013
Breitenbach Pince: First Tokaji Furmint 2013
Disznókő: Tokaji Furmint 2015
Kiss István Pincészete: Tokaji Furmint 2015
Szent Tamás Szőlőbirtok: Mád Tokaji Furmint 2015
A meghirdetett borokon kívül megkóstoltuk
Balla Géza 2013-as Sziklabor Furmintját, a Barta pince Öreg Király dűlős 2012-es
Hárslevelűjét.
Kétszer bíráltuk Kiss István borát
valamint Balla Géza „sima” Furmintját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése