Szeged központjában, az egykori Botond vendéglő helyén elbűvölő vendéglátó-ipari egység nyílt. Egyszerre ínyencbolt, kávézó, sütiző és étterem, mely a környék alapanyagaira alapoz, még az asztalokon elhelyezett, remekül megszerkesztett papíralátét is arra hív fel, hogy ha van kistermelő ismerősünk, aki szívesen lenne a beszállítójuk, akkor ezt jelezzük a felszolgálókkal, hadd színesítsék a kézműves termékpalettát.
Az étlap összefogott, de tisztes választékot kínál a fantáziát megindító ételekből.
Apró, javító szándékú megjegyzésem, hogy bodagnak nevezik a ciabatta-szerű, négyszögletes kelesztett kenyérkét, holott a bodagnak épp az a lényege, hogy nincs benne sem kovász, sem élesztő, manapság szódabikarbónával vagy sütőporral készítik, de eredetileg csak liszt, só és víz volt benne.
A beltér varázslatos, csipkével borított befőttes üvegekből alakítottak ki egyedi világítótesteket, jól választották meg a bútorzatot, esztétikusan rendezték be a pultot, minden apró részletre odafigyelve.
Mivel már egy bőséges ebéd után voltam, csak egy süteményre szorítkoztam, konkrétan egy citrom-mousse tortára esett a választásom,
ami kifejezetten finom volt, továbbá vettem hazavitelre mangalicamájast, libatepertőt, mangalica tepertőt és kecskesajtot, egyik finomabbnak bizonyult, mint a másik. A rendkívül kedves, udvarias, szívélyes pultos bíztatott, hogy nyugodtan kóstoljuk meg a tepertőt vásárlás előtt, még kenyeret is adott hozzá, s felhívta figyelmünk, hogy ott van a pulton a só is. Társam kérdezte, hogy tudna-e ajánlani valami csípőset a tepertőhöz, erre kapott ajándékba két szép hegyes erőspaprikát.
Ismét egy hely, mely arra ösztökélt, hogy még ott helyben megtervezzük következő látogatásunkat, amit vélhetően a Tisza parti városban évente megrendezett őszi borfesztivállal, a Bortérrel fogunk egybekötni.
Dorozsmai Endre
A szöveg a Demokrata számára készült.
Lesznek fotók is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése