Egyik kedvencem: Patrióta étterem, Gyula, Kossuth Lajos u. 3.

A magyar vendéglátásra inkább a stabilitás a jellemző, a legtöbb étterem nagyjából állandó szintet hoz, a szegedi Kiskőrössy halászcsárdától a kecskeméti Bagatellen keresztül a budapesti Bock bisztróig.

Ingadozás, ha van, nem túl nagy. Emellett előfordul, hogy egyes helyek látványosan fejlődnek, s nem feltétlenül azért, mert üzletvezetést és séfet cseréltek. (Séfcsere miatt ugrott egy szintet 2010-ben az Aranyszarvas vagy Vieiraval a Costes 2007/8 táján, ha jól emlékszem. A séfek cseréje miatt ingadozott a Gold bisztró, az ellenpéldák még sorolhatók)

Az ország keleti részében látványos pályát írt le a békéscsabai Hargita kisvendéglő valamint gyulai Patrióta. Mindkettő ugyanazzal a séffel működik a nyitás óta, előbbiben Metzger László, utóbbiban Csiszér Árpád viszi a konyhát. Mindkét séf kőkeményen elkötelezett a kreativitás, a minőség, a magyar ízek, a hazai alapanyagok tekintetében. Mindezen túl a szakmai fejlődés is “átjön”, ha az ember évente egyszer-kétszer eljut ezekbe az éttermekbe. Mivel Arad vonzáskörzetében a Brill bezárta óta ez a két legközelebbi minőségi étterem, így sikerül is tartanom ezt a gyakoriságot. (Azelőtt is sikerült, csak akkoron három célpontunk volt, ha nem akartunk Szegedig utazni, most kettő van. Szegeden három helyet kedvelünk igazán azok közül, melyek a fine dining irányában kacsingatnak, a Tiszavirágot, a Sanzont és a Bistorantot. De itt komoly vonzerőt jelentenek a hagyományos halászcsárdák és a kézműves sörözők is, melyekből van már négy, s egyik jobb a másiknál.)

A Patriótában az elmúlt években tapasztalható fejlődést visszaigazolta a Gault Millau kalauz is, a 2015-ös kiadásban ők lettek “Az Év feltörekvő étterme” 11 ponttal, ami már “ajánlott” kategóriát jelent. A 2016-os kalauzban pedig még többet, 12 pontot kaptak, ez is az „ajánlott” kategória, a sapka 13 ponttal kezdődik.

Jómagam az egész étlapjukat végigkóstoltam már, ezért többnyire a napi ajánlatból válogatok. Ügyes, esztétikus tálalás, kitűnő húsállagok, remek ízek jellemzik az éttermet, legyen szó klasszikus pörköltről,

marhapofáról, sertésoldalasról,

brassóiról, egyszerű csirkemellről,

tokhalsalátáról

kovászolt zöldségekről, helyben sült kenyérről, netán csokimousse-ról 

vagy vasserpenyőben sült palacsintáról.

A kiszolgálás bűbájos, a tulajdonos hölgy, Nyári Katalin, akinek a férje dolgozik a konyhán a legmegnyerőbb jelenségek egyike a magyar vendéglátásban, tanítani lehetne azt a kedvességet, kommunikativitást, amivel körbeveszi vendégeit.

A beltér és a terasz nagyon szép, feszengésmentes elegancia jellemzi a helyet.

Az árak kifejezetten barátságosak.  

A Patriótát nagyon szeretjük, s nemcsak a neve miatt, ami egyébként illik a konyha filozófiájához. Itt minden a helyén van, de leginkább a működtetők szíve. Valójában ott kezdődik minden. És itt is végződik. Egy lélekkel üzemeltetett hely jó kell, hogy legyen.

Dorozsmai Endre

A szöveg  a blog számára készült.