Herka, Macska, Ördög és Kakas a Tulipánban – Villány élvonalbeli pincészetének kóstolója Aradon

Villány a magyar borturizmus első számú célpontja, olyan mintaborvidék, ahol minden a helyén van, legyen szó az ültetvények kihasználtságáról, a csúcsborászatok számáról, kiemelkedő vendéglőkről vagy szálláslehetőségről. Villány volt a magyar bor rendszerváltás utáni reneszánszának, minőségelvű megújulásának első markáns képviselője, nem véletlen, hogy az „Év borásza” díj első hét díjazottjából négy volt villányi. A kilencvenes évek második felében az élvonalat képviselő díjazottak (Tiffán Ede, 1991, Gere Attila, 1994, Polgár Zoltán, 1996, Bock József, 1997) mellé felzárkózott egy ötödik pincészet, meg megalapításától fogva csúcsminőséget produkált.

A Vylyan.

A birtokalapító egy szegedi üzletember volt, Debreczeni Pál, aki sajnos 2004-ben elhunyt, azóta felesége, Debreczeni Mónika vezeti a birtokot. Az első öt évben öt borász volt itt alkalmazásban, egészen addig, míg munkába nem állt 1999-ben Ipacs Szabó István, 

aki mindmáig alapembere a cégnek s aki a minap az aradi Tulipánban mutatta be a pincészet borainak egy reprezentatív válogatását.

A rendkívül érdekes, szakmailag magas színvonalú előadásból megtudhattuk, hogy a pincészet filozófiája szerint a lehető legjobb szőlőt kell megtermelni, minél nagyobb fokú természetességgel (a biodinamika gondolata is foglalkoztatja őket, mint a honlapról megtudható, lehet, hogy néhány éven belül biodinamikus bort is kóstolhatunk tőlük), és abból gonddal, nem vegyi, de tudatos emberi beavatkozással (seprőntartás, seprőfelkeverés, hőmérsékletszabályozás stb.) a lehető legjobb bort elkészíteni.

A pincészetet irányítók fontosnak tartják a helyi magyar fajtákat, övék a legnagyobb csókaszőlő ültetvény a világon (3000 tőke), de van kadarkájuk, kékfrankosuk, kékoportójuk és zweigeltjük is, miközben nem mondanak le a világfajtákról sem. Pinot noirjukkal komoly szakmai sikereket arattak, annak dacára, hogy sokan kételkednek abban, hogy a magyar mediterráneum alkalmas arra, hogy e fajta magas minőséget adjon. Persze a hangsúly a bordeaux-i fajtákon van, a Cabernet Sauvignon - Cabernet Franc - Merlot hármason, melyek közül a kiemelt fajta nem véletlenül a Franc. A Cabernet Franc, mely francia fajta a nemzetközi borszakértői szakma nagy öregjének, Michael Broadbentnek szavai szerint Villányban talált otthonra.

A sort egy habzóbor nyitotta, ennek kapcsán megtudhattuk, hogy a közönség igényei nem minden esetben találkoznak a birtokot irányítók szándékaival, míg az előbbiek mindig vágynak valami újra, utóbbiak inkább egyszerűsítenék a termékpalettát. A habzóborok utóbbi évekbeli divatja minden esetre jó alkalom volt arra, hogy közönség kedvébe járjanak.

Az üde, jó savú frizzante után egy Herka becenévre hallgató Chardonnay, majd a Kakas fedőnevű rosé következett, amit az Ördög nevű vörös házasítás követett. E borok névadói egy ősi helyi monda főszereplői, mely szerint élt valamikor egy vén boszorkány Nagyharsány falujában, akinek volt egy gyönyörű szép leánya, Harka. Az ördög szemet vette a lányra, ígért az anyjának fűt -fát, de hiába. Miután már átokkal fenyegette, az anyóka alkut ajánlott: ha az ördög estétől hajnalig, kakaskukorékolásig felszántja a Harsányi hegy szikláit, akkor övé a lány. Előhozta az ördög a pokolból hatalmas vasekéjét, egy macskát és egy kecskét fogott be eléjük. Még éjfélt sem ütött az óra, máris fel volt szántva a hegy fele. Látva ezt, a boszorka cselhez folyamadott. Odament a tyúkólhoz, s elkezdett kukorékolni. A falu kakasai visszafeleltek neki, s csakhamar az egész vidék hangos lett a kakasszótól. Az ördög nem vette észre a turpisságot, a kudarc feletti dühében elhajította az ekéjét egészen Beremendig (az ekéről lepottyant sárból lett a siklósi hegy), ő maga pedig Harkány falunál (amely a szép Harkáról kapta nevét) nyomtalanul eltűnt a föld mélyén. A repedésen, ahol alászállt a pokolba,víz tört fel a felszínre, mely azóta is buzog.

A mondán kívül megismerhettük a borvidék eredetvédelmi rendszerét is, melynek keretén belül meghatározott klasszikus borok közé tartoztak a felsoroltak. Őket követték a prémium borok, a Pinot Noir, Montenouovo cuvée, Cabernet Franc, Syrah, és végül a Pillangó dűlőből származó azonos nevű csúcsbora a pincészetnek.

A Pinot Noir kapcsán a borász az animális bor érdekes asszociációit sorolta fel ”könyvtár, avar, komposzt, bőrkabát”. Ha nagyon akarjuk, ezek is fellelhetők voltak e komplex bor ornamentikájában, de megvolt benne egy szép meggykompótos, rumos meggyes, fajtajelleges gyümölcsösség is.

A Syrah kapcsán elhangzott, hogy ez egy olyan fajta, mely szép önmagában, de alkalmas házasítások készítésére is, ahol a fűszer szerepét tölti be. Ott érzi jól magát, mutatott rá Ipacs Szabó István, ahol megterem a kakukkfű és a rozmaring, tehát nem meglepő, hogy Villányban készül a legtöbb emlékezetes magyar Syrah.

Számomra a Cabernet Franc adta a legtöbbet, ez a fekete húsú gyümölcsökre, fekete ribizlire, szederre, áfonyára emlékeztető aroma- és illatvilágú sűrű, mély színű, tanninos boregyéniség, mely méltán hordhatja az új márkanevet, a „Villányi Franc” megjelölést.

A borok mellé kolbászos, májkrémes és medvehagymás-túrókrémes bagett-karikákat, 

valamint házi tésztával körített ízletes marhavetrecét fogyaszthatott a közönség.

Aki nemcsak utólag szeret olvasni borkóstolókról, hanem előzetes értesítést szeretne, jelentkezzen 0257 282020 számú telefonon vagy a schmak@araditulipan.eu email-címen, hogy felkerüljön az értesítési listára. A Tulipán borestéi nyitottak minden érdeklődő számára. A Vylyan pincészet borai a nyitás óta kóstolhatók és megvásárolhatók a Tulipánban.

 Dorozsmai Endre

A szöveg a Nyugati Jelen számára készült.