„Jó boroknak szép szalonja a Bánságban” - beszélgetés Szövérdfi Zoltánnal a ROvinHUd nevű borszakmai rendezvény főszervezőjével

A blogra ritkán teszek fel interjút, ami abból adódik, hogy ritkán készítek interjúkat. A kivételnek pedig mindig oka van, jelen esetben a cél az volt, hogy felhívjam a figyelmet egy rendkívüli rendezvényre, amit egy lelkes fiatalember a semmiből hozott létre.

Nem volt mögött sem egy rangos szaklap munkaközössége, sem egy tőkeerős cég, sem kiterjedt kapcsolatrendszer a kulináris világban. Mégis a céltudatosság, a szilárd akarat, jó szervezőkészség és a jóra való törekvése győzedelmeskedett. Bizonyos, hogy mindehhez kellett egy kis szerencse is, de fentebb felsoroltak nélkül hiába lett volna a szervezőnek szerencséje. A RoVinHud a román fennhatóság alatt álló területeken vita felett a legjobb borászati rendezvény. Lássuk hát az interjút:

„Jó boroknak szép szalonja a Bánságban”

beszélgetés Szövérdfi Zoltánnal a ROvinHUd nevű borszakmai rendezvény főszervezőjével

Az erdélyi és bánsági boros rendezvények palettáján egy teljesen új színt és addig nem ismert minőséget megjelenítő, minden túlzás nélkül világszínvonalú, a borértő szakma legjobbjait, még a Master of Wine-ok egy részét is megmozgató temesvári boros rendezvényről, a RoVinHudról volt már szó e hasábokon. Ezúttal az ötletgazdát és főszervezőt kaptuk mikrofonvégre s kérdeztük a rendezvény hátteréről, az erdélyi borászatról és a további terveiről.

Mikor kezdtél a borok iránt érdeklődni?

A borokkal komolyabban a Temesvári Pannon Borklub keretén belül kezdtem el ismerkedni évekkel ezelőtt, addig-addig, míg rádöbbentem, hogy többet szeretnék tudni erről a világról, mint amit egy borkóstoló-sorozat nyújtani tud. Az említett borklub vendége volt 2009 áprilisában a budapesti Borkollégium két vezetője a Rohály-Mészáros házaspár, nagyon megtetszett, ahogy a borok világáról beszéltek. Gyors költségvetés-számítás eldöntöttem, hogy beiratkozom hozzájuk. Így is lett, egy év alatt elvégeztem a Wine and Spirit Education Trust általuk akkreditált első három szintjét a Pasaréti úti főhadiszállásukon. Remek élmény volt és most is nagyon nagy szeretettel gondolok vissza arra az időszakra.

Mielőtt belevágtál volna egy kisebb borfesztivál szervezésébe kisebb létszámú kóstolókat is szerveztél…

Igen, a tanfolyamok elvégzése után azon kezdtem gondolkodni, hogyan tudnám a helyi közösségem javára fordítani a tudásomat (igen kevesen vagyunk Temesváron felsőfokú WSET oklevéllel). Fogyatékos személyekkel foglalkozva egyből jött az ötlet a borkóstolók adományszervező potenciáljának kipróbálására. Így havonta kezdtem borkóstolókat tartani egy autizmussal küszködő kisfiú javára, hihetetlen sikerrel. Később román-magyar „barátságos meccseket” szerveztem, ahol tulajdonképpen vakon kóstoltunk ugyanabban az árkategóriában levő borokat, keresve mindkét ország legjobbjait. Lassan-lassan igény mutatkozott egy kezdő tanfolyamra is, hiszen egészen szép kis borszerető társaság verődött össze.

Mi volt az eredménye ezeknek a barátságos meccseknek?

A román-magyar barátságos mérkőzéseket két kivétellel magyar borok nyerték. Tulajdonképpen a vakkóstoló végén a résztvevők megszavazták kedvenc borukat és így 2 kivétellel mindig magyar bor lett a kedvenc, bár még ez is vitatható, hiszen az egyik kivétel a Nachbil pincészet Chardonnay-ja volt, amelyet a mostani határok szerint a román válogatottba soroltam. De a kóstolók talán legjelentősebb eredménye az, hogy a temesvári igényes román közönség egyre jobban érdeklődik a magyar bor iránt s ezt mi sem igazolja jobban, mint az, hogy az idén több mint negyven személyt vittem a VinCE nevű kiemelkedő boros rendezvényre Budapestre és évente kétszer megyünk Tokaj-Hegyaljára. A beedződött temesvári román borértő ismerőseim belátják, hogy a magyar bor jobb ár-érték arányú, változatosabb, elegánsabb.

Hogy jutott eszedbe egy kisebb VinCE-t szervezni Temesvárra? Hogy mertél belevágni a ROvinHudba?

A ROvinHud borszalon ötlete adta magát: a temesvári és általában az erdélyi borfesztiválok csapnivalóak voltak és minőségben évről évre gyengébbek. Ugyanakkor pedig ott volt a VinCE Wine Show modellje, mely Közép-Kelet Európa legszínvonalasabb rendezvénye, így azt mondtam, hogy ha sikerül egy minimális támogatást kapnom a VinCE főszervezőjétől, akkor belevágok. Németh Ágnes hihetetlen kedvességgel fogadott és nem volt olyan kérdésem, amire ne válaszolt volna. Rendezvényszervezői tapasztalatom már volt, Ágnes megadott minden beszerzői információt, így nem maradt más hátra, mint meggyőzni a minőségi romániai pincészeteket, hogy részt vegyenek.

A rendezvény filozófiája nagyon egyszerű: megteremteni Erdély legszínvonalasabb boros rendezvényét. Ehhez csak a minőségi pincészeteknek adhattunk megmutatkozási lehetőséget és persze egy új rendezvény sikerességéhez elengedhetetlen egy nagy név, amely egyrészt felhívja a figyelmet, másrészt pedig komolyságot, presztízst és szakszerűséget ad a rendezvénynek. Mivel Jancis Robinson, Master of Wine, a Brit Királyi ház bortanácsadója Budapesten is ott volt az első VinCÉ-n, megkértem Ágnest, hogy e-mailben mutasson be neki. Szeretek magasra célozni és egy próbát megért. Nagyjából öt levélváltás után, miután leírtam, hogy miért különbözik a ROvinHUd borszalon a többi ilyen jellegű rendezvénytől, Jancis Robinson elfogadta a meghívást. Ráadásul, mivel ennek a rendezvénynek karitatív jellege volt, mondjuk úgy, hogy támogatóként jött el, nem kért tiszteletdíjat. 

Azt hittem, a neve mágnesként fog hatni és nem fogjuk győzni visszautasítani a gyengébb minőséget produkáló borászatokat. Erre fel voltak nem kevesen, magas szakmai polcon, akik nem ismerték, nem tudták, ki ő, ez is mutatja egyébként, hogy mennyire fejletlen a romániai borászat.

Miután Jancis Robinson a blogján és a Financial Times-ban nagyon pozitívan méltatta a rendezvényt, úgy döntöttem, hogy folytatjuk, hiszen azon kívül, hogy egy minőségi, elegáns boros rendezvény született, nagyon jó adományszervezési lehetőség a "Ceva de Spus" (Mondanivalónk Van) fogyatékkal élők szervezetének részére.

Mik az idei tapasztalatok? Könnyebb volt megszervezni a második ROvinHUdot vagy nehezebb?

Idén már sokkal könnyebben mentek a dolgok, hiszen Jancis Robinson neve és szava sokat nyom a latban. Három Master of Wine fogadta el a meghívásunkat, valamint Mészáros Gabriella borakadémikus, a Borkollégium igazgatója. A kiállítók is többen voltak, ugyanakkor az idén is egy csapat önkéntessel és az egyesület fogyatékos tagjaival szerveztük meg az eseményt.

Milyenek a voltak visszajelzések a kiállítók és a látogatók részéről?

Ami a visszajelzéseket illeti, a kiállítók örülnek, hogy született egy minőségi rendezvény, ahol elismert szakértők kóstolhatják és véleményezhetik boraikat, a látogatók pedig, hogy végre Temesváron is van egy esemény, ahol komoly borokat lehet kóstolni és róluk beszélgetni a készítőikkel. Ugyanakkor az esemény nagyon fontos eleme, hogy lehetőséget biztosít a fogyatékkal élő személyek tehetségének, minőségi munkavégzésének megmutatására is. Még a kiállítók is úgy megfogalmazták, hogy nincs még egy ilyen jellegű esemény, ahol ilyen hatékonyan hoznák a jeget, ürítenék a kiöntőedényeket, mosnák a poharakat és rendeznék át a mesterkurzus-termet a szünetekben.

A két rendezvény fényében és saját kóstolási tapasztalataid alapján miként látod az erdélyi magyar borászat helyzetét?

Az erdélyi magyar borászatok sajnos nagyon lassan fejlődnek, illetve sok olyan borosgazda van, aki folyóborként adja el alapjában véve jó minőségű borát. Igazából, ha palackozott, kiemelkedő minőségű borokról beszélünk, akkor jelenleg csak Balla Gézát és Kárásztelek Pezsgőpincészetet említhetjük csak. 

Ezutóbbi eddig VinCa néven futott és egy magyarországi befektetőcsoport alapította. Balla Géza Fekete Leánykája a külföldi vendégek elismerését is kiváltotta az idei borszalonon, tavaly pedig Jancis Robinson MW is kiemelte a Furmintjával együtt. Véleményem szerint nagyon hiányoznak a 10 hektár alatti kispincészetek, amelyek kiemelkedő minőségű, kompromisszumok nélkül előállított borokat készítsenek olyan egyéniséggel, hogy Michelin csillagos éttermek is érdeklődjenek irántuk. De végül is a borkultúra és a borkészítés nem függetleníthető a helyi gasztronómia szintjétől: kéz a kézben menetelnek előre, de lassan, nagyon lassan.

Idén csak egy magyarországi pincészetet láttunk a kiállítók között…

Valóban. Egyrészt mert rendezvényünk egybeesett a budapesti „Mitiszol?” fesztivállal, másrészt pedig mert a magyarországi pincészetek nem érdeklődnek a bánsági piac iránt. Tavaly például kétszáz meghívót küldtem Magyarországra – az összehasonlítás végett: Romániába alig több mint ennek a tizedét – és eljöttek hárman. Igazából én arra vágyom, hogy fele-fele arányban vegyenek részt a magyarországi és a mai Románia területén működő pincészetek, de azt tudom, hogy ez egyelőre lehetetlen. De jövőre legalább öt minőségi anyaországi pincészetet szeretnék a részvevők között látni.

Visszatérve a ROvinHUdra: hogyan tovább? Lesz-e harmadik felvonás?

ROvinHUd borszalon jövőre is megrendezésre kerül, hiszen a visszajelzések rendkívül pozitívak mindenki részéről, bár én nem vagyok megelégedve a résztvevők számával, idén is kb. 400-an voltak. Ugyanakkor tudom, hogy sok munkával jár egy ilyen rendezvény felépítése, türelemre van szükség, míg bekerül a köztudatba. Végül is a közönség is ugyanolyan szinten van, mint a pincészetek, egyrészt nemrég kezdtek a nagyipari tömegtermékeken túlmutató valódi borokkal ismerkedni, másrészt még keresik az utat. Ahogy mi is, hisz nem tudom még, milyennek szeretném a szalont 15-20 év múlva és a szervezőcsapatnak is fejlődnie, tanulnia kell. De azon dolgozunk, hogy 2018-as évben már minden jegy elkeljen. Ami viszont biztos, hogy a ROvinHUd borszalon addig kerül megrendezésre, míg a minőség garantált. Középszerű esemény rengeteg van az egész világban, mi mindenképpen fölé szeretnénk emelkedni és ez addig sikerül, amíg a kiállítók kiemelkedő pincészetek, míg az előadók elismert szakemberek és amíg minden évben tudunk valami újat, egy kis pluszt nyújtani.

Jövőre már három külföldi szakember elvállalta a szereplést akikkel közösen leszögeztük a dátumot is, hiszen megint olyan meghívottjaink lesznek, akikkel egy évvel előtte meg kell állapodni az időpontokat illetően, hiszen keresztül-kasul járják a (bor)világot. Szeretettel várunk hát minden borkedvelőt 2016. november 11. és13. között, a temesvári ROvinHUd borszalon 3. felvonásán.

 Dorozsmai Endre

A szöveg az Erdélyi Napló számára készült, meg is jelent a múlt év végén.