Felfedező, mindig új
étteremre, új ételkompozícióra, új borra, sörre vagy pálinkára vágyó gasztro-kalandozóként
mondom: a tradíció-teremtés és -ápolás öncél, amennyiben célja az értékőrzés és
értékfelmutatás. Ezért is örömteli, hogy egy szárba szökkenő hagyománynak
lehetünk tanúi és ápolói. A Tulipán borozó 2013-as megnyitása óta minden év
első kóstolóját Balla Géza, a borvidék koronázatlan királya tartja. Legutóbbi
kóstolóra a múlt hét péntekjén került sor.
Az első bor, illetve
boralapú ital egy kitűnő „brut” pezsgő volt, melyet a borász egy régi magyar
fajtából a Ménes-magyarádi borvidéken honos Mustos fehérből készített. A pezsgő a „Claro” nevet viseli, korábbi neve
- a „Signum” - le volt védve, így aztán egy új tetszetős nevet kellett
választani. A közönség egyben azt is megtapasztalhatta, hogy miért más a
pezsgők esetében a brut/száraz/félszáraz/félédes/édes besorolása a nedűknek. Ebben
a brut, tehát cukortartalom tekintetében a száraz kategória alatt elhelyezkedő
pezsgőnek a cukortartalma 9 g volt, ami egy bor esetében igencsak kilógott
volna és félszáraz érzetet adott volna. Pezsgőként viszont száraz volt az
ízérzet. Balla Géza a pezsgőtechnológiáról is mesélt, szóba került, hogy a
tankpezsgő és az övéhez hasonlóan palackban érett, hagyományos pezsgő között
mekkora különbség van minőségben és eltarthatóságban az utóbbi javára.
A második bor egy „csendes”
Mustos fehér volt (vagyis nem pezsgő és nem is széndioxid hozzáadásával készült
gyöngyöző vagy habzóbor). Miután e sorok írója jelezte, hogy ez a legjobb Mustos
fehér, amit valaha kóstolt, az előadó felidézte, hogy midőn múlt hét szerdáján
a pincéjébe szállt ki az országos borminősítő bizottság, hogy megítélje a DOC
eredetvédelmi címet azon gazdák nedűinek, akik beküldtek e célból mintákat, a temesrékasi
pincegazdaság vezetői ugyanezt mondták. Sok minden kell egy telibe talált
borhoz: jó évjárat, gondos szőlőmunka, szaktudás, technológia meg némi
szerencse is. Mindez összeállt a 2015-ös Mustos fehér esetében.
A harmadik tétel egy
fehér házasítás volt, mely a „Ménes gyöngye” névre hallgat, ennek a gerincét a
Királyleányka adja, ez az erdélyi eredetű, spontán kereszteződés révén
létrejött illatos fajta, melyhez 20% Sauvignon Blanc-t és 20% Mustos Fehéret
adott a borász. A Sauvignon Blancról a borász elmondta, hogy uralkodásra
hajlamos fajta, ezt a közönség is megerősítette: bár csak 20% a „részesedése”
ebből a cuvéeből, volt, aki ezt érezte dominánsnak. E bor, mint elhangzott, 89
pontot kapott a szerdai minősítésen, ami nem is csoda, egyensúlyos, virgonc
savú, kissé visszafogott, de kellemes illatú, megnyerő tétel volt.
A negyedikként kóstolt bor
egy sillerszínű rosé volt, melynek besorolásán ugyan vitatkoztak a kóstolók, de
mely egyöntetű sikert aratott. Balla Géza elmondta, hogy egy nagyobb rosé
borversenyen vagy borkiállításon látni lehet, hogy a rosék az egészen halvány rózsaszíntől,
mondhatni, barackvirágszíntől s meggypirosig terjedő színskálán mozognak. Megtudhattuk
azt is, hogy van, aki leenged a vörösbornak szánt mustból a rosé számára, hogy
a bor nagyobb mennyiségű héjon ázzon, s így sötétebb, tanninosabb legyen. Ebben
az esetben a rosé mintegy melléktermék. A másik metódus, amit Balla Géza is
követ, hogy roséra szüretel valamivel hamarabb s nem is hagyja a szőlőt héjon
egyáltalán. Ebben az esetben a préselés erejétől függ a szín intenzitása.
E négy bor csak
bemelegítő volt a Balla Géza büszkeségeinek, a vörösboroknak a megkóstolásához.
A könnyedebb Kadarkát leszámítva csupa klasszikus értelemben vett nagy
vörösbort kóstolunk, bársonyos, testes, szinte fekete borokat, előbb a 2015-ös
évjáratból, hordómintaként, majd kész borokat 2011-ből és 2012-ből. Fekete Leánykát,
Cabernet Franc-t és e kettő házasítását.
A nemrégiben Balla Géza
egy interjúban elmondta, hogy ha egy kóstolóján mindenkinek legalább egy bor
megtetszett és a kedvencek közé emelkedett, akkor ő úgy érzi, hogy elérte a
célját. Nos, itt a „probléma” inkább azzal volt, hogy melyik tételt ne emeljük
be a kedvencek közé, olyan magas szintű borsorral jelentkezett sokunk kedvence.
A remek borok mellé
halkrémes és kolbászos bagett-karikákat
valamint házi főtt tésztával és házi
céklával körített ízletes marhapörköltet fogyaszthatott az érdeklődő közönség.
Aki nemcsak utólag
szeret olvasni borkóstolókról, hanem előzetes értesítést szeretne, jelentkezzen
0257 282020 számú telefonon vagy a schmak@araditulipan.eu
email-címen, hogy felkerüljön az értesítési listára. A Tulipán borestéi
nyitottak minden érdeklődő számára.
Balla Géza borai folyamatosan
kaphatóak és kóstolhatóak a Tulipán könyvesboltban.
Dorozsmai Endre
A szöveg a Nyugati Jelen számára készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése