E furcsa nevű egységről a Magyar Konyhában olvastam - csupa jót. A név egy
kedves család keresztneveiből adódik össze (Zoltán – Angi – Olga).
Midőn december elején a Pannon Karácsony nevű boros csúcsrendezvényre
igyekeztem, beleütköztem e sajátos betűcsoportba egy üzlet cégtábláján.
Nosza, nem sokat hezitáltam, bementem, egy valaki volt bent, aki ebben a kivételes
csokoládé szakboltban vásárolt épp valami jóféle édességet, ki tudja, talán
Karácsonyra. Kivártam a sorom, a pult mögött az egyik tulaj, a családfő
fogadott, egy kommunikatív úriember, akivel öröm szót váltani. Sajnáltam, hogy
adott pillanatban jeleznem kellett, hogy engem várnak egy rendezvényen. Érdekes
dolgokat mondott, majdnem biztos, hogy szerét fogom ejteni, hogy olyankor is
benézzek, amikor épp annyi időm van, amennyi kell.
Megkóstolhattam két csokit a ház ajándékaképpen, egy harmadikat megvettem -
ez maracujás volt - mondanom sem kell, hogy felsőfokú minőség.
Az árak meglehetősen magasak, hogy ne mondjam, brutálisak. A múltkor
sokallottam az Azték csokoládészaküzlet 18.000 forintos kilóárát a gyulai
Cadeau áraiból kiindulva, nos, itt harmincvalamennyi a kilóár, ha jól
emlékszem, 36.000, ami a 18.000-nek pont a duplája. Viszont remek a minőség.
Úgyhogy ha valaki kivételes minőségre vágyik a csokiműfajban, kivételes
áron, akkor bízvást célba veheti Zangio-t.
Dorozsmai Endre
A szöveg a blog számára készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése