Nehéz összemérni két irodalmi
művet, két festményt vagy két katartikus éttermi élményt. De az ember csak el
tudja dönteni, hogy az összbenyomást tekintve melyikre emlékszik vissza
szívesebben.
Összeállítottam a 2015-ös év „legjeit”.
A szöveg olyan hosszú lett, hogy külön
bejegyzésekre tagoltam végül.
A „trónkövetelőket” ott tüntettem
fel, ahol nem volt meg egyből a jelölt, hanem mérlegelnem kellett több hely
között. Sok kiemelkedő hely azért nem került a trónkövetelők közé, mert nem
2015-ben látogattam meg, hanem valamelyik korábbi évben.
Ha nem jelöltem meg várost, az
illető étterem Budapesten működik.
Az év étterme (összélmény) – Fricskagasztro-pub
Mindent egybevetve az volt az év
élménye. Kiváló ételek, szívélyes fogadtatás, remek, hangulatos beltér, jó
borlap megannyi különleges tétellel, Kaltenecker sörök. Ha Budapesten laknék,
havonta egyszer biztosan, de lehet, hogy hetente ellátogatnék ide.
A legemlékezetesebb fine dining
élmény – Rézkakas
Csúcsélmény csúcsáron. Meglehetős
bátorság egy michelin-csillagos étterem tőszomszédságában rákérni a szomszéd áraira,
de a jelek szerint ezzel együtt a hely megy. Méghozzá jól. Az biztos, hogy ha
egy jóbarátom nem hív meg ide, akkor a Rézkakas kimaradt volna az életemből,
mint ár/érték arányban számomra nem megfelelő étterem. Ha otthagyok 20-25.000 forintot két főre valahol
s magam választom ki a helyet, az inkább a Tanti vagy az ÉS lett volna (ezekkel
még adós vagyok magamnak) netán elmentem volna újra a Borkonyhába. Így viszont
hálás vagyok a meghívó félnek, hisz olyan élménnyel ajándékozott meg, melyben
egyébként nem részültem volna, hisz a felsoroltak nagy valószínűséggel
kipipálásra kerülnek 2016-ban.
Az 2015-ben nyitott éttermek
közül a legmaradandóbb, a leginkább katartikus élményt adó hely:
Szent Andrea borbár
A VinCE rendezvény ideje alatt
nyitott ez a kitűnő fine dinig étterem, mely az Év felfedezettje lett a Gault
Millau kalauzban. Nem véletlenül. Itt minden együtt van: a csodás beltér, az
első osztályú kiszolgálás, a magas színvonalú
gasztronómia és a kitűnő borok.
A legjobb vidéki élmény: Ikonétterem (Debrecen)
Az Ikon egy igazi gasztronómiai ikon,
olyan, mint egy megtestesült gasztro-álom. Alkalmam volt a séfasztalnál is
enni, ritka jó élmény rálátni az ország egyik legjobb éttermének belső folyamataira.
Komoly műhelymunka folyik ebben az intézményben, az étlap rendszeresen változik,
az ízek, állagok mesések, a kiszolgálás kifogástalan, a 14 Gault Millau pont
messzemenően megérdemelt.
A legjobb erdélyi élmény: Jazzbisztró (Kézdivásárhely)
Kézdivásárhelyen Hegedüs Ferenc nagyvállalkozó
hívta életre a város történelmi levegőjű főterén ezt a remek helyet. Van Igazi
Csíki sör, sok jó bor, barátságos az atmoszféra, magyarországi szemmel zavarejtően
kedvezőek az árak.
A legjobb családias kisvendéglő-élmény: Kisvendéglő a Hargitához (Békéscsaba)
(Trónkövetelő: Patrióta, Gyula)
Családi születésnapot ünnepeltünk
itt a tavalyi esztendőben, a séf külön ételsorral kedveskedett, mellyel a magas
gasztronómia híveit éppen úgy megnyerte, mint a hagyományos étkek rajongóit. Nemcsak az év egyik legjobb étkezése volt ez,
de olyan maradandó élmény, mely el fog kísérni a sírig.
A legötletesebb étterem: Könyvbár
A Könyvbárban kétheti váltással
egy-egy könyv gondolat- és érzésvilágára fűzik fel a heti ajánlatot. A beltér otthonos,
barátságos, a kiszolgálás kedves, az árak kifizethetőek, a felszolgált ételek
finomak. Ide is jó lenne rendszeresen ellátogatni.
A legjobb csárdaélmény: Udvarház,
Bánd
(Trónkövetelő: Tanya csárda)
Bár a hely nem tesz eleget néhány
alapigénynek (legyen tisztességes borlap és borválaszték, pálinkalap és pálinka
választék, boros pohár és pálinkás pohár, s az sem ártana, ha tartanának
egy-két jó sört), mégis az egyedi hangulat és a megbízható, jó konyha a legjobb
csárdaélménnyé tette az Udvarházat számomra, de fogalmazhatok többes számban
is, mivel barátaim ugyanígy nyilatkoztak. S nem azért került az Udvarház az
élre, mivel nem sok csárdában jártam tavaly, hiszen megfordultam többek között
a Tanya csárdán kívül az Akasztói csárdában is (mely életemben először
csalódást okozott, nem azért mintha bármi nem lett volna jó, hanem azért, mert
nem volt annyira jó, mint ahogy megszoktuk), s még egy-két helyen.
A legjobb bisztróélmény: Bockbisztró, Balaton (Vonyarcvashegy)
(Trónkövetelők: Nu bisztró, Irene
bisztró (Mezőtúr). További maradandó bisztróélmények: Bistro Classico
(Keszthely), Petit bistro, Dettó bisztró, Bordó Bisztró, Harmopan bisztró
(Csíkszereda), Jazz bisztró, Terasz bisztró (Debrecen), 48 bisztró (Kecskemét),
Matrjoska bisztró)
Nehéz lenne pontosan meghatározni,
hogy mit is értünk bisztró alatt. Maradjunk annyiban, hogy a meghatározást
rábíztam az éttermekre, s azon helyek közül választottam ki a legjobb élményt
nyújtót, melyek magukat bisztróként határozzák meg. Az összélmény a Bock bisztróban
überelhetetlen volt, a kilátás, a kiszolgálás, a pillanatnyi hangulat, az
ételek, mind együtt: feledhetetlen és katartikus.
Az év meglepetése: Irene bisztró
(Mezőtúr) + Matrjoska bisztró
(Trónkövetelők: Maszek (Debrecen),
Spaletta (Kecskemét), 48 bisztró (Kecskemét))
Az is meglepetés lehet, ha egy
lepukkant kocsmában kap az ember egy ízletes fasírtot. Itt nem erről van szó,
az Irene bisztró, mely a Hercegasszony hotel keretén belül működik abszolút
értelemben is kiemelkedő élmény volt minden szempontból. Lenyűgöző, csodás birtokon,
aprócska, imádnivaló étterem, pazar kiszolgálás, gonddal megtervezett étlap,
magabiztos kezű, kreatív konyha, a minőséghez mérve nagyon baráti árak, jól
átgondolt itallap, melyről a kézműves sörök sem hiányoznak.
A legjobb ebédmenü: Esca
A végén csattan az ostor. Decemberben
„akadt horogra” az Esca, kitűnő ebédmenüt ettem itt, a sült fokhagymakrémes
tarja íze most is itt van a számban. A atmoszféra puritán, de nagyon hangulatos,
meghitt. A séf egy légtérben tevékenykedik a vendégekkel. Jó lenne rendszeresen itt ebédelni.
Dorozsmai Endre
(A szöveg a blog számára készült.)
(Folytatása következik.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése