Tudásimport - színvonalas hamburgerező Kézdivásárhelyen

„A „vegetariánus” egy ősi indián szó, melynek jelentése ”ügyetlen vadász” ” - tartja a jópofa közkeletű szólás. Akár ezt is ki lehetne írni a „Meat to eat” cég „Belly food” névre keresztelt gyorsétkezdéjében a falra. Vagy azt, hogy „szeretem a vegetariánus ételeket, de csak hússal”.

A helyre a legnagyobb közösségi portálon megosztott hírnek köszönhetően akadtam rá, egy kissé szűkszavú ismertető szólt arról, hogy a hely alapítója és tulajdonosa, Lukács Csaba külföldről hazahozta tudását és egy színvonalas gyorséttermet működtet Kézdivásárhely szívében.

A hely a Márton Áron téren működik, portája parány, de ízléses, 

ahogy lemegyünk a pincébe, tágul a tér. 

A vendégek pedig szépen szállingóztak ottjártunk idején, pont abban az ütemben, hogy senkinek ne kelljen túl sokat várni az ételre.

A hely berendezése egyszerű és ízléses, ügyes, tehetséges volt a dizájn megtervezője. A zenei aláfestés jobb az átlagnál, bár lehetne kicsit szelídíteni, tény az, hogy nem a ma menő non-zene szólt a hangfalakból, ami külön jó pont.

Próbáltam kicsit szóba elegyedni a tulajjal, de nem élt a lehetőséggel, szívesen hallgattam volna bármit, ami megoszt velem, mint abban a pillanatban az egyetlen pultnál álló vendéggel. A kérdésemre, hogy fotózni lehet-e, inkább gyanakvással, mint örömmel mondott igent, volt ennél jobb emberközeli tapasztalatom e témában megannyi helyen, ahol a tulaj állt a pult mögött és nem alkalmazott.

Söbaj, végül is elsősorban enni jöttünk. Az, hogy rendelünk egy alapjáratú hamburgert (a nagy adag menüben 13,5 lej), biztos volt, de hogy még mit kérünk mellé, abban a tulaj tanácsára hagyatkoztunk, ő pedig „pulled pork” szendvicset javasolt. A hamburgerben tisztes mennyiségű hús volt, ízre megfelelt, állagra még javítható, mert a húspogácsa igencsak kicsit széteső volt, de így is nagyságrenddel verte az Erdély-szerte hamburger néven árult ételek elsöprő többségét. A krumpli műfajában minőségi mirelitet adnak, megfelelően megsütve, mellé kértünk ketchupot, majonézt és bbq-mártást, ezek jobbacska késztermékek voltak, a bbq-mártás kivételével, amit helyben készítettek. Nem volt az sem rossz, de még lehet vele kísérletezni, sok helyen jobbat kínálnak ebben a műfajban.

Étkezésünk csúcspontjának a „pulled pork” szendvics bizonyult, amihez inkább nem fűzök még konstruktív kritikát sem. Nagyon finom volt, a hús mennyiségét, ízesítését és állagát remekül eltalálták, a rátálalt coleslaw salátával és a zsemlével remek együttest alkottak, mindez kis adagban 8 lejért igen jó vásár.

Peroni sört ittunk, mert Igazi Csíki nem volt, de azt mondták, hogy választékba fogják venni. Összességében örömteli, hogy Kézdivásárhelyen is nyílt ahhoz hasonló egység, mint Sepsiszentgyörgyön a Best Burger in Town (ami a nemrégiben az Eleven nevet vette fel) és külön jól esett azok után, hogy előző nap a Székely Faló nevű csíkszeredai gyorsétteremben tragikusan gyenge, a műfaj totális félreértéséről tanúskodó shaorma-tálat és egy majdnem annyira tragikus hamburgert ettünk.

Egyszóval sok sikert a Belly Foodnak, a helyet ajánljuk másoknak is.

Dorozsmai Endre

A szöveg az itthon.ma honlap számára készült.