2015. január 15., csütörtök

Curtea Berarilor – A sörfőzők udvara (Temesvár)


A temesvári sör sztorija magában hordozza a Bánság sorstragédiájának nagy részét. Létrejötte utal a bő másfél évszázados török uralomra, elvégre a legenda szerint Savoyai Jenő első intézkedései közé tartozott a visszahódított Temesváron sörgyárat alapítani, majd miután az 1918-as őszirózsás forradalomnak nevezett szétzüllés és a magyar hadsereg lefegyverzése révén a románok megszerezhették ezt a város is, melyben épp úgy nem voltak többségben, mint a határmenti többi jelentős városban, Aradon, Nagyszalontán, Nagyváradon, Nagykárolyban és Szatmárnémetiben, hogy most ne említsem Nagybányát, Kolozsvárt és az egész Székelyföldet, rátették a kezüket a sörgyárra s mára mítoszt csináltak belőle, mint  az első romániai sörgyárból. Miközben a sörgyár alapításakor Románia mint olyan, nem is létezett, csak román fejedelemségek, azok is a Kárpátokon túl. De a sztorinak nincs itt vége, mert a román rendszerváltó elit gazdaságilag épp úgy viselkedett, mint a magyar, ész nélkül privatizáltak mindet, a globalista gyarmatosítók pedig épp úgy megvásárolták és leépítették a román ipart, mint a magyart. Vagy egyes esetekben nem építették le. A temesvári sörgyár működik, de állítólag nem Temesváron főzik a temesvári sört. De akár igaz a mendemonda, akár nem, a sör már az arctalan, profit- és nem minőségcentrikus multié.
Ezzel együtt működik Temesváron egy impozáns söröző, ahová gyakran betérünk, mely a temesvári sörökre épül. Az a neve, hogy Sörfőzők udvara.
Ritka hangulatos kocsma-vendéglő, mind a kerthelysége, mely egy patinás régi épület belső udvarában helyezkedik el, mind pedig a nyerstéglás pácolt fás beltér, ahol jól megválogatták a dekorációt is, zömmel a sörfőzéshez kapcsolódó antik fotók láthatóak  a falakon, régi címkék és söröspalackok, persze csak a román korszakból.  Azt tegyük azért hozzá, hogy a sör aktuális címkéjén látható három érem, amit még az Osztrák-Magyar Monarchia idején nyert a sör, ezeken kiolvasható, hogy „Ferencz József Ausztria császára és Magyarország.” ... királya… ez lemaradt, de vélhetően nem eszmei okból, hanem hanyagságból. S olvasható az érmeken Temesvár magyar neve is.
E hangulatos helyen a sör mindig friss és ízletes, adnak mellé egyszerű, rusztikus ételeket. Nem sokat bíbelődnek a dekorációval, kihoznak akár egy szelet húst is egy tányéron. Az árak barátságosak. Rendeltünk pacallevest,
bablevest,
sült császárt,
flekkent, miccset, sült krumplit, vegyes savanyúságot
a sörök mellé. Átlagos, elfogadható falatok voltak ezek,  egy jóindulatú amatőr háziasszony színvonalán elkészítve. Évek óta rendszeresen visszajárunk ebbe a sörözőbe, többnyire sörözni, most első ízben rendeltünk ételeket is. A továbbiakban is ezt fogjuk tenni: sörre bármikor bemegyünk s ha éppen éhesek vagyunk s nincs más tervbe véve, talán eszünk is. Legközelebb talán babfőzeléket főtt füstölt csülökkel és savanyúsággal.

Dorozsmai Endre

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése