Dorozsmai Endre kulináris kalandozásainak krónikája: Gasztro-kocsmák, 2014

A gasztro-kocsma kategória nincs pontosan behatárolva, de maga a szó sugallata elég ahhoz, hogy mindenki otthonosan kezelje e fogalmat. Számomra a gasztro-kocsma nem borozó, nem is pálinkázó. Az egy más, egy előkelőbb műfaj. Ezért nincs a sorban a Doblo, a Spiritus Primus vagy a kiváló Borbistro Bajáról.

Jó, ha mérnek bort és pálinkát, de a kocsma számomra leginkább a sörfogyasztást asszociálja. Nem véletlen, hogy 2014-es élményeim közül azokat illesztettem be a listára, melyek kézműves söröket kínálnak elsősorban s mellé lehet valami meleg, helyben készült sörkorcsolyát is fogyasztani.

Fő szempontok: ital, azon belül sörválaszték és -minőség, étkek színvonala, hangulat, kiszolgálás. Ebben a sorrendben.

Élesztő (Budapest)

Az Élesztő sajátos jelenség. Olyan funkciót visz, mint a Crazy Café 1993-ban, létrejöttekor, ahol 10, majd 20 sör volt csapolva és 100 féle üvegeset kínáltak. Itt kb. 20 kézműves nedű közül lehet választani. Eddig három ízben volt szerencsém meglátogatni ezt a romkocsmát, mely a magyar kézműves sörfőzés fellegvárának számít. Volt, hogy kint ültem a teraszon, jól elvoltunk, azt leszámítva, hogy a kiszolgálással akadtak gondok, másodízben bent foglaltunk helyet, tetszett a beltér nagyon, viszont valami borzalmas mai zene szólt, így rövidre fogtuk a látogatásunkat. Legutóbb öcsémmel ültünk be, aki oda és vissza volt a helytől, pedig az már valahol a 15. és a 20. közötti sorszámot viselte. Ahogy néztem izgalmas ételeket is adnak, egyszerűt, nagyszerűt. Megyünk még.

Léhűtő (Budapest)

A Gozsdu udvar első számú sörözője, egy ideje tartanak sörkorcsolyákat is. A nyár elején együtt turnéztunk egy borász barátommal és társaságával, akik, bár két helyen is készültünk vacsorázni éhesek voltak s ettek ezt-azt. Ár érték arányban korrekt volt, amit kaptak s minőség tekintetében is ütötte mércét.

Bölcső bar (Budapest)

Feltétlen kipróbálnám itt a hamburgert, ahhoz nem volt szerencsém. Érlelt camembert ettem, amit helyben készítettek. Van még egy sor rokonszenves pub-food és napi ajánlat is. Mellé remek sörválaszték csapolva és palackban. A kiszolgálás rendkívül kedves.

Maláta bár és grill (Szeged)

Az év egyik fő felfedezése. Faszénen sült ez meg az, kellemes, laza udvar, kiváló sörök. Fiatal lányok szolgálnak ki (fiúk is vannak közöttük), nem mindenki járatos a témában, de kedvesek, közvetlenek. Ide még jövünk, főleg, hogy közelebb esik hozzánk, mint a Főváros.

Kandalló kert (Budapest)

A Kandalló a tisztes minőség és jól eltalált dizájn garanciája. Egy hosszabb turné keretében néztünk ide be, autentikus romkocsma, jó sörök és korrekt ízek, emberi áron. Szeretjük.

Margit u 9. (Budapest)

Ez a hely is 2014 nagy felfedezései közé tartozik. A Gault Millau kalauz sajtóbemutatója előtt ittunk itt sört, s néztük, hogy milyen jó áron adják a mangalicahurkát és – kolbászt. Remek dizájn, jó elképzelés, amolyan „Szimplapiacos”, ugyanis igényes termelői árut is lehet kapni.

Pivohalle (Budapest)

Van a sorrendben egy tisztes adag elfogultság a magyar sörök irányában. A Pivohalle előrébb lehetne, hiszen mindenféle korrekt ételt kínálnak, bár ha jól értettem, azok zömmel nem készülnek helyben. A hangulat megnyerő, a kiszolgálás kitűnő, a sörök pedig baráti áron vannak.

Hopfanatic (Budapest)

A Hopfanatic serfőzdének a brew-pubja. Amióta felújították a hangulat jobb, a sörök kiválóak, a hamburger állítólag finom, a kolbász amit ettem, nem hatott meg különösebben. A kiszolgálás leterhelt és az utóbbi időben demotivált.

Felni (Budapest)

A Felni feljebb lehetne, ha legutóbb nem lett volna kellemetlen tapasztalatom kiszolgálás

s témában. Nem engedte a pincér, hogy a megvásárolt palackos sört magam vigyem fel, mert „azonnal kihozza”. Ezek után 5 percet kellett várakozni és szomjazni. Ilyet nem lehet csinálni. Ilyen nincs. Azóta sem mentem vissza. Vannak korrekt falatkák, első ízben rendeltünk is valami vegyes kompozíciót.