Az ünnepek és az 1989-es
népfelkelés 25. évfordulója alkalmából az elmúlt hónapban jó pár napot
Temesváron töltöttem. Nem meglepő, hogy egy-két kocsma és vendéglő is belefért
a programba. A Bass-mentet véletlenül fedeztük fel, az autóból láttam meg,
mondtam a sofőr szerepet elvállaló barátomnak, hogy jó lenne megállni. Ketten,
akik nem voltunk „vezető pozícióban” lementünk. „Sofőrünk” ment tovább a
hivatalos programot abszolválni.
Igazi rock-kocsma hangulat
fogadott. (Megjegyzem ennek a műfajnak Temesváron van hagyománya. A kilencvenes
években a Blues klub volt az egyik legnépszerűbb hely a városban, ahol mindig
jó zene szólt. Kár, hogy az ingatlan tulajdonosa egy idő után nem újította meg
a bérlőkkel a szerződést, így a hely megszűnt.) Gitárok és koncertplakátok a
falon, zömmel temesvári együtteseké a nyolcvanas és a kilencvenes évekből
főleg. Quo Vadis, Abra, Phoenix, Pro Musica s egyebek. Három gitár is a
dekoráció részét képezi. A sörök között akad néhány kisüzemi német sör, amit
értékelünk. Jó zene szól, ami ilyen környezet mellett elvárható.
S ez az ami távol fog tartani minket
ettől az egyébként jó helytől, mindaddig, amíg végre valahára be nem tiltják a
dohányzást a szórakozóhelyeken a Romániához tartozó területeken.
Elérhetőségek a hely FB-oldalán:
https://www.facebook.com/pages/The-BASSment/541619395883514
Dorozsmai Endre
A szöveg a blog számára készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése