Vannak helyek, melyek felfedezése
után a legfőbb belső indíttatásom az őszinte és felszabadult lelkendezés. Még
akkor is, ha netán itt-ott hibádzik valami. Ilyen élményem volt hajdanán a
Simon pince, az András borozó, az idén pedig a Bölcső Bár, a Fióka, a Vura Vinotéka,
a Maláta Grillkert, a Baobao vagy az Aszú, hogy csak néhányat említsek közülük.
Legfrissebb pedig a „Margit utca
9 közösségi tér”. Eleve a termelői piacokat - merthogy a Margit u 9. alatt az
is működik - nagyon fontosnak tartom, hát még, ha minőségi és másutt nem kapható
(sok esetben bio) alapanyagokat lehet ott beszerezni, például csicsókát.
A hangulat valahol a szeretnivaló
rusztikus vidékiesség és a romkocsma között van.
De alapvetően inkább
kultúrkocsmáról van szó, ahol jó dolgokat lehet inni, s akár enni is mellé
valamit. Kézműves borok, jóféle magyar pálinkák kelletik magukat a polcon. Csapon
a magyar kézműves sörfőzés slágerei, melyeket a legnépszerűbb közösségi
portálon fellelhető fotók tanúsága szerint időnként cserélnek.
Ottjártunk idején volt többek között
Keserű Méz, „Pils”, White horse és „Meggyes sör”. Sajnos csak tippelhettük,
hogy a „Pils” vagy Stari, mint a White Horse vagy fóti, mint a Keserű Méz, mert
– s itt jön az egyetlen bíráló megjegyzésem – az egyébként kedves csapos kislánynak
ez volt az első napja és abszolút semmit nem tudott a sörökről. Nekünk persze
elég lett volna a gyártó neve. A sör mellé mangalica-hurkát és kolbászt
kínálnak igencsak baráti áron.
Fotóik között a legmegejtőbb egy
tál körte és alma, mellette tábla a 6 éves Marci szövegével: „Ingyen dolog.” „Anyu
tegyél ki a munkahelyeden ingyen dolgot. Sehol sem lehet ingyen dolgot kapni.”
Lehet még ehhez hozzátenni valamit?
Dorozsmai Endre
A szöveg a Demokrata számára készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése