A minap megfőztük a második adag
zakuszkát, így készen adták magukat az alapanyagok ehhez a remek padlizsánkrém-variációhoz,
amit eredetileg a anyai nagymamámtól tanultam. Ő szinte mindig kevert a padlizsánkrémhez
néhány megsütött, lebőrözött, majd apróra vagdosott vagy ledarált paprikát. De
akad más ihletforrás is: a Balkáni Szakácskönyv című, Délvidéken kiadott
kötetben, mely hat balkáni ország konyhájába enged betekintést, ajvár néven
szerepel egy olyan padlizsánkrém, melynek fele sült paprika. Ez azért is
érdekes, mert a jelenleg szerb megszállás alatt álló déli végeinken a kereskedelemben
kapható megannyi ajvár jellemzően csak paprikát tartalmaz, de legalábbis 90%-ban
erre alapoz.
A padlizsánt mi száraz forró vaslapon
szoktuk megsütni a gáztűzhelyen, szabad téren, parázson még finomabb, de ha
engedjük rendesen odakapni, a héját kissé megszenesedni, hasonló pörzses ízt
kapunk. Ugyancsak vaslapon sütjük az azonos mennyiségű kápia paprikát is.
Elkészítjük az alap-padlizsánkrémet,
a szokásos módon, héjától megfosztva a padlizsánt, majd némi aprítás után összekeverve
apránként hozzáadott olajjal, sóval, borssal, kevés citrommal, apróra vágott
lilahagymával, esetleg fokhagymával, majd hozzákeverjük a ledarált paprikát is.
Az eredmény lenyűgöző, a paprika
kellemes édeskés ízt ad a padlizsánkrémnek.
Fűszerezhető tetszőlegesen bármilyen
zöld fűszerrel (petrezselyem, kapor, snidling, kakukkfű, oregánó,bazsalikom
stb.) vagy azok keverékével.
A szöveg a blog számára készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése