2014. szeptember 26., péntek

Dűlőfaggatás - a Barta pince kóstolója a Tulipánban



A magyar borászat nagyjai a mádi Szepsy Istvántól a Szerémségben dolgozó Maurer Oszkáron keresztül a szekszárdi Vida Péterig egyetértenek abban, hogy a borász fő feladata az, hogy faggatóra fogja a dűlőt, a termőtáj legkisebb nevesíthető egységét. Tokajban a legjelentősebb történelmi dűlők egyike az Öreg Király dűlő, melynek 12 szőlővel betelepített hektára két pincészet tulajdonában van: 10 hektár a Barta pincészeté, 2 hektár pedig a Demetervin Pincészeté. Barta Károly, a Barta pince tulajdonosa, aki a múlt csütörtökön tartott kóstolót a Tulipán borozóban, visszatérő vendég már Aradon, hisz a bor iránt érdeklődő közönség már tavaly is kóstolhatta ugyanazon a helyszínen remekbe szabott borainak előző évjáratát.
Az izgalmas előadás vetítéssel kezdődött, mely bemutatta a Király dűlő utóbbi bő fél évszázadát. A szőlőt ugyanis erről a meredek, nehezen művelhető területről, (a Barta pincészet birtokának fele nem is alkalmas a gépi művelésre) a kommunizmus ideje alatt, amikor a minőség nem számított, csak a mennyiség, egyszerűen kiirtották. Az elgazosodott, elerdősödött területet előbb nem kevés munkával és anyagi befektetéssel telepítésre alkalmassá kellett tenni, majd szőlőt telepíteni rá. Bartáék választása a három tokaji fő fajtára esett, a Furmintra, a Hárslevelűre és a Sárgamuskotályra. A pincészet a természetes borkészítés filozófiáját vallja, ami azt jelenti, hogy csak kénnel és rézzel permeteznek, gyomirtót és felszívódó permetezőszereket nem használnak és mellőzik a borkészítésnél a fajtaélesztőket valamint az élesztő-tápsókat is. Ha valaki komolyan veszi a dűlők faggatását, akkor bizony mellőznie kell a bor karakterét nagymértékben meghatározó fajtaélesztőket, különben a palackban nem a dűlő évezredes, hiteles magyar üzenete szólal meg, hanem mondjuk az olasz élelmiszeripar művisége. A kizárólag magas minőséget termelő Barta pince minden esetre nagyon komolyan veszi a hivatását.
A csütörtöki kóstoló 
első két tétele volt csak száraz, az első, egy 2012-es ásványos, vibráló Furmint, mely évről évre a világ élvonalához sorolható a legkisebb túlzás nélkül, valamint a második, egy hasonlóan szépen strukturált, jó egyensúlyú, nagy testű és karakteres savú hárslevelű, melyben ember legyen a talpán, aki megérzi az 5 g visszamaradt cukrot. A további hat tétel mind édes volt, de ugyanakkor szép változatosságot és sav-cukor egyensúlyt mutatott. Kóstoltunk többek között az „Egy kis édes” sorozatban Furmintot, kései cuvée-t, Szamorodnit és Aszút egyaránt. Az „Egy kis édes” nevű bor kapcsán szó volt az idei igen esős évjáratról, aminek köszönhetően borász szerint idén lehet, hogy ez a bor az „egy kis félédes” nevet fogja kapni.
A kiemelkedően harmonikus, magas egyensúlyú 6 puttonyos aszú jó apropót adott arra, hogy szó essen az aszúkészítés rejtelmeiről, a borkóstoló-sorozathoz most  csatlakozott érdeklődők megtudhatták, hogy az aszú úgy készült, hogy a nemes-penész – a Botrytis cinerea – által megtámadott szőlőszemeket külön szüretelik, majd felöntik musttal, murcival vagy borral, áztatják (Bartáék 24 órát) s ezután erjesztik ki. Az aszúszemektől ez kap egy hatalmas cukordózist valamint egy markáns aroma-löketet. Ezután következik az erjesztés, majd érlelés. Aszúként azt a bort lehet forgalomba hozni, mely legalább két évet pihent hordóban és egy évet palackban. A bemutatott aszú igazi mestermű volt, 237 g cukorral és 13,4 g savval.  (Régen a puttonyszámot az határozta meg, hogy 1 gönci hordónyi, azaz 136 liter borhoz hány puttonnyi aszúszemet tettek hozzá. Egy puttony 22.5 kg aszúszemet jelentett. Ennek megfelelően lehetett a bor 3-4-5 vagy 6 puttonyos. A rendszerváltás után nem ez lett az irányadó, hanem egy objektív tényező, a cukortartalom. Amennyiben literenként az aszú cukortartalma 60 és 90 g között mozog, a bor 3 puttonyos, 190 és 120 között 4, 120 150 között 5, 150 és 180 között 6 puttonyos. 180 g felett aszúeszenciának nevezték a bort, de ezt a kategóriát a nemrégiben eltörölték, akárcsak a 3 és 4 puttonyos aszút.)
A kellemes vegetális jegyeket is felvonultató száraz borokhoz a közönség a borokkal jól harmonizáló savanykás, zöldséges, tejfeles sertésragulevest fogyaszthatott, 
az édesekhez pedig házi sütésű sós stanglit
valamint szilvás süteményt.
Aki nemcsak utólag szeret olvasni borkóstolókról, hanem előzetes értesítést szeretne, jelentkezzen 0257 282020 számú telefonon vagy a schmak@araditulipan.eu emailcímen, hogy felkerüljön az értesítési listára. A Tulipán borestéi nyitottak minden érdeklődő számára. A Barta-borok kóstolhatók és megvásárolhatók a Tulipánban, amíg a készlet tart.

Dorozsmai Endre

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése