Szeretjük a családi éttermeket.
Legyen szó Montepulcianoról, a Salzkammergut egyes vendéglőiről, Szigetmonostorról,
Nyúlról vagy Budapestről, ezeket a helyeken, ha nem is nyújtanak tökéleteset
gasztronómia vonalon, de kellemes otthonosság szokott uralkodni, az ételek
szívvel vannak elkészítve, a kiszolgálás pedig jellemzően sokkal kedvesebb,
mint egy átlagos vendéglőben. Ami érthető: a személyzet közvetlenül érdekelt
abban, hogy visszatérő vendégekké váljunk. A családi vendéglőknél gasztronómiailag
a séfvendéglők többet szoktak adni, kiszolgálás
tekintetében pedig nem ritkán hozzák a családi vendéglők otthonosságát.
A Bagatelle étterem alighanem Kecskemét
legjobb vendéglője.
Kihívója a Bistorant lehet s esetleg az újranyitott
Rozmaring. Két séf, Kovács Sándor és Kecskeméti Krisztián alapította vagy fél
évtizede. (Az előbbi, ha nem is nagy sikerrel, de Magyarországot képviselte a
kétezres évek első évtizedének végén a Bocuse D’Or-on.) Az étterem hangulata barátságos,
a fesztelen elegancia talán legalkalmasabb szókapcsolat a leírására.
Egy egész
falat, mely kissé eldugott, nem hivalkodó, a séfek elismerései, oklevelei díszítenek.
Egy másik falon fekete tábla a napi ajánlattal. Sajnos attól az asztaltól,
ahová ülni szoktunk, nem látszik, s már kétszer megjártuk, hogy csak utólag
értesültünk arról, hogy a napi ajánlatban szerepelt olyan fogás, melyet
szívesen választottunk volna. A második esetben a hiba részben a miénk, elvégre
nem jutott eszünkbe a korábbi gikszer, de azért hadd jegyezzem meg, hogy sem
időben, sem pénzben nem nagy ráfordítás kinyomtatni a napi ajánlatot egy A4es
lapra és az étlappal együtt kézbesíteni a vendégnek.
A Bagatelle-ben eddig négy ízben
jártunk, ha Kecskemétre visz az utunk, többnyire betérünk, annál is inkább,
hogy az étlap elég sűrűn változik. Mindig átlagon felüli volt az ételfelhozatal,
de valahogy mindig akadt egy-két apró-cseprő probléma. Az árak időközben szépen
felkúsztak a magasba, legutóbb már erősen meg kellett nézzük, hogy mit
rendelünk, s rendelésünkben volt egy napi menü is, ami viszont nagyon olcsó
volt és igen finom.
A borválaszték, akárcsak az ételválaszték
átgondolt, rövid és minőségi elemekből épül fel Luka Enikő Madárlátta Merlot-jától
Orsolyáék Tehéntáncáig. Ahogy nézem, a szomszédos Bortársaság a beszállító.
Szeretnivaló jó hely a Bagatelle,
ahová a kisebb hibák dacára is visszatér az ember.
A szöveg a blog számára készült.
A Bagatelle étteremben legutóbb idén, kora-nyáron jártunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése