2014. augusztus 27., szerda

Gere Borhotel - Mandula Étterem és borbár (Villány, Diófás tér 4-12.)



A Gere nevet nem tudom elfogultság nélkül leírni. Egy férfi életét végigkíséri az első szerelem, az első berúgás, az első szeretkezés, az első IPA sör (ezt a gondolatot az öcsémtől vettem kölcsön, a többi saját kútfőből való) és az első jó bor emléke.
Soha nem felejtem el, amikor egy kedves ismerősünk, aki egyben távoli rokon is, a Várbarlangban 1997-ben először kínált olyan borral, mely katartikus élményt jelentett számomra. (Annak dacára, hogy kóstoltam korábban is jónak mondott magyar és francia borokat.) Gere Attila 1995-ös Cabernet Sauvignon Barrique-ja volt az. Volt ennek az élménynek imprinting némi jellege, azóta is úgy vélem, hogy mindenki számára evidencia, hogy a legnevesebb, leghíresebb vörösbortermelő Magyarországon Gere Attila. El is csodálkoztam azon, amikor több szakmabeli barátom azt állította, hogy Bock Józsefé az elsőség. No de ez szinte mellékes a mondanivalóm szemszögéből.
Azért csak „szinte”, mert e két kiváló borász nemcsak boraival járult hozzá a magyar gasztroforradalom sikeréhez, hanem éttermeivel is. A Bock bisztró emlékezetem szerint 2004-ben nyitotta meg kapuit, nem sokkal nyitás után látogatunk el oda egy jóbarátommal, aki maga is belekóstolt az éttermek világába, tulajdonosként, az Opus éttermet vitte, míg bírta, a Lendvay utcában. Mindketten éreztük, hogy ez a hely más és több, mint a fővárosi vendéglők zöme.
Hasonló csúcsélmény volt, amikor szintén nem sokkal a nyitás után elmentünk a Gere Mandula étterembe az 1998-as év vége fele. 
Ha emlékezetem nem csal, Budapestről tettünk egy jó kis kitérőt, Szekszárdon át s mentünk utána Temesvárra, majd valamikor az éjjel közepén érkeztem haza Aradra.
Az étterem hangulata csodás, polgári ízlésvilág, nem feszengős elegancia, a kandallóban ropogott a tűz.
Nyitásként Snidlinges szarvasgombaolajos fűszervajat kaptunk válogatott péksüteményekkel. Majd egy falatka malacsültet lencsesalátán.

Tisztán emlékszem, hogy a Gere borok mellé komponált ételsort rendeltem, társam egyebeket az á la carte étlapról. Nagyon tetszett a virtuozitás, az alapanyagok sokfélesége, a tálalás, az állagokkal és ízekkel való játék, nem véletlen, hogy a hely azóta is nagyon előkelő helyen van a 100-as listámon
A degusztációs menü a borokkal:

Konfitált libazúza és házi füstölésű libamell fehérrépahabbal 
(hozzá a bor: Olaszrizling, 2007)

(társított bor: Portugieser 2007 - ezesetben a kissé sántított a társítás)

Rózsaborsban érlelt libamell füstben sütve, sült gesztenyével, rakott burgonyával
(hozzá a bor: Pinot Noir, 2006)

 Báránygerinc újborral készült báránybelsőséggel, pirított reszelt karfiollal, súfnudlival
(a bor: Cabernet Sauvignon 2006)
 Házi csokoládétortánk feketeszeder lekvárral meggymagolajjal és olívatatárral 
(Kopár Cuvée, 2006)
Elvben volt még a menüsorban egy libaeszencialeves húsával töltött derelyével, de az valahogy kimaradt fotósorból. Rosét adtak mellé.

Társam a következőket kérte:
Sütőtökkrémleves pirított magvakkal, tökmagolajjal
Fogas paprikásan, füstölt haltejjel, juhtúrós csuszatésztával
Tokaji hangulatban: hárslevelűben gőzölt körte kéksajt fagylalttal
A desszert mellé adtak ajándékba (nemcsak nekünk :) egy pohár Amicus Cuvée a Tokaj Nobilis pincészettől,  mely egyébként egyik kedvenc desszertborunk s mely remekül harmonizált az étellel.

Egy helyre a legtöbb esetben csak egyszer jutok el, mivel annyi izgalmas egység nyílik, s az ember pedig hajszolja az újat. Minden esetre az étterem honlapját böngészve úgy tűnik, hogy tartják a szintet, sőt, vélhetően fejlődtek is, mint ahogy egyébként minden csúcsétterem esetében, ahová sikerült visszamennem némi idő elteltével, vagy szinttartást vagy fejlődést tapasztaltam.

Álljon itt pár fotó a szobákból is:


Az étterem komoly szakmai visszaigazolást is kapott: a Magyarországon első ízben megjelenő Gault Millau kalauz 2012-ben 13 ponttal, azaz egy „sapkával” jutalmazta a helyet, ami azt jelenti, hogy a Mandula étterem az országos élbolyhoz tartozik. A 13 ponttal járó egy sapkát sikerült a következő, 2014-es kiadványban is megőrizni.
Úgyhogy jó szívvel tudom ajánlani mindenkinek a Gere Mandula éttermet, aki meg tudja engedni magának anyagilag a meglátogatását. Ha rászánja magát, utólag nem fogja megbánni. A minőséget főszabály szerint meg kell fizetni.

A szöveg a blog számára készült.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése