2014. augusztus 31., vasárnap

Borbíróság (Csarnok tér 5.)



A borok világának népszerűsítésére létrejött újabb kulináris oázis nyílt a nemrégiben a Fővám téri Vásárcsarnok mögött. A Borbíróság nevű étterem ügyesen épít a bíróság fogalmi és tárgyi jelenségvilágára, ez köszön vissza az abroszt helyettesítő reklámlapon, az itallapon s az étlapon. (Az előételek „Előzetes”, s levesek „Alibi”, a vegetariánus ételek „Szigorított”, a desszertek „Bűntett” fejezetcímet viselnek az étlapon, a törzsvendégnek jelentkezőket „visszaesőnek” becézik, nyilvántartásba veszik és 10%-ot elengednek a „büntetésből.” Ezutóbbi elméncség, a számla büntetésnek becézése már nem a Borbíróság, hanem a székely folklór eszmei terméke.) 




Sokat számít az ízléses berendezés, a pácolt fa és a nyers tégla kellemes harmóniája is.
Az ételkínálat korrekt és izgalmas, a konyha is ügyes, kreatív, ár-érték arány tekintetében egy-két mellélövéstől eltekintve rendben van. (A rosé kacsa kissé aprócska adag volt, a camembert-rel töltött gombafej sem volt mennyiségileg eltúlozva, de a sajtsteak nagyon rendben volt, a házilag készített krokett a szintén kitűnő gombás-almás csirkeraguhoz külön dicséretet érdemel. A somlói is hozta a formáját.)
A borkínálat lefedi szinte az teljes magyar spektrumot, az általában „történelminek” nevezett, de inkább csak jobban köztudatba ivódott borvidékek közül mindegyik képviselteti magát. Ami hiányzik (Mecsekalja, Pannonhalma-Sokoróalja, Bükkalja, Csongrád, Kunság, Tolna) az egy általános jelenségkörbe illeszkedik bele.
Nagy erőssége a helynek a kimért borok kategóriája, vagyis a palackból decire kapható tételek választéka és kedvező árfekvése. 210 ft-ért már meg lehet kóstolni decis tételben az Öregbaglas pince Délbalatoni Irsai Olivérjét, míg 310 ft-ért Dúzsi Tamás kékfrankosát Szekszárdról. Összességében tehát a bor- és gasztronómiarajongók egy újabb potenciális célponttal gazdagodtak.



A Borbíróság nevű helyre visszajártunk 2003 és 2005 között, amikor több időt töltöttem a Fővárosban. Ettem ott középszerűt és kiemelkedőt egyaránt. Ezutóbbi kategóriába tartozik a talán legfinomabb sült lazac, mely kívülről kellemesen pörzses volt, jól fűszerezett belül meg szinte nyers.

A szöveget 2004. március 5.-én írtam meg.

A hely ma is működik, honlapját nézve lépést tartottak a gasztronómiai trendekkel. Étlapjuk rövid, koncepciózus, igényes.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése