2014. július 5., szombat

If Kávézó és söröző (Ráday u 19.)


Aki rendszeresen nézegeti e blog bejegyzéseit, észrevehette, hogy lassan egy éve érdeklődésem nem kis mértékben a magyar kézműves sörök felé fordult. Ez nem jelenti azt, hogy ne innék a korábbi gyakorisággal bort, vagy, hogy ne törekednék a fontosabb borkóstolókon ott lenni, de azt igen, hogy a bor és a pálinka mellett gyakran iszom minőségi sört is, és az éttermek, minőségi borozók valamint pálinkázók mellett az érdemlegesebb sörözők is kiemelt célpontokká váltak számomra. Fő tippforrásom persze a világháló, azon belül pedig a www.kezmuvessorok.hu oldal, mely sajnos egyre kevésbé aktuális. De szerencsére jónéhány klasszikus hely, melyet e honlap is népszerűsít, tartja még magát.
Ezek közé tartozik az IF is, ahová két turné keretében is eljutottunk, sajnos mindkét alkalommal úgy, hogy előzőleg már több helyen is ettünk. Így nem tudok beszámolni arról, hogy milyen a medvehagymás garnélájuk, a verjus-s vinaigrette-et készült libamellsalátájuk, vagy az avokádóval és kecskesajttal töltött füstölt lazac tortácskájuk. De e kis példálózó felsorolás elég egyértelművé teszi, hogy az előételek nem merülnek ki a hortobágyi - rántott gomba - rántott sajt vonalon, a desszertek pedig a somlói-gesztenyepüré-palacsinta triász szintjén. Kínálnak olcsó, naponta változó déli menüt is, 1180 ftért 3 fogást, ezek sem hangzanak rosszul, vannak napok, amikor kissé sablonos a kínálat, más napokon viszont igencsak ínycsiklandó fogásokat ígérnek, a múlt héten például a marokkói napot szívesen kipróbáltam volna. Azért volt némi gasztro-tapasztalatunk is az IF-ben, első alkalommal ettünk egy mascarpones desszertet, valami déli gyümölcsös tiramisut, 
ami megelégedésünkre szolgált és egy szintén ízletes, jó minőségű alapanyagból, lisztmentesen vagy nagyon kevés liszttel készült csokitortát.  
A borlap szűk, de tisztességes tételekből van összeválogatva. Szicsek és Nobilis pálinkákat tartanak, jó drágán, a 2013-as itallap-fotóm tanúsága szerint 750 a 2 cl bármelyik tételből.
A helynek két masszív erősségéről azonban még nem szóltam. Az egyik az élő jazz zene, ami a mai világban, amikor az igénytelenség, a primitivizmus elönt szinte mindent a „szórakoztatózenét” sugárzó rádióktól a „trendi” kocsmákig, igen kellemes felüdülést jelent. Mindkét koncert, amit kifogtunk, remek volt, csak gratulálni tudok a szervezőknek és a hely működtetőinek.
A másik erősségük a kézműves sörválaszték, több izgalmas tételt is tartanak csapon, mindig mást, mi legutóbb Nohoplimitet ittunk a Hopfanatictól, közel egy évvel korábban meg két üveges sört, Napalmot és Anonymust továbbá négyféle csapoltat, köztük Little Johnt, még az első töltésből, a sötétebb változatból. 

A palackos kínálat sem rossz, az is változó, a neten épp fellelhető lista tartalmaz többet is a kedvenceim közül, így van épp Zwickl, Távoli galaxis és Anonymus.
Jó esély van rá, hogy legközelebb majd együnk is valami komolyabbat is. Mondjuk „fokhagymás szilván sütött kacsacombot gyömbéres almapürével és rozmaringos steak burgonyával” vagy „házi medvehagymás pulyka kolbászkákat hagymás tört burgonyával és zöldbors mártással.”

Akkor esetleg visszatérek a témára. Addig is, aki a Ráday utcában jár és szereti a minőségi söröket meg a minőségi zenét, az ne habozzon, térjen be!
Dorozsmai Endre

További információk:

A szöveg a blog számára készült.
Az If kávézóban 2013 nyarán vagy talán kora őszén jártunk először és 2014. május 9.-én másodszor.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése